Zöldinfó
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívja fel a figyelmet az MME
A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza. Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa – helyszín, időpont, cselekmény leírásával – az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is – hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.