Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak

A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak, ami ellen közösen kell tenni.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Kiemelték, a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.

Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is van. A legjobb megoldás, hogy a munkát a téli, nyugalmi időszakban végzik el. Különösen a települési famatuzsálemek esetén pedig a visszavágás, a magas törzsmeghagyásos kivágás, vagy az emlékmű jellegű megőrzés is ott van a lehetőségek között – írták a közleményben. Fontos a lakossági aktivitás, pusztítással szembesülve az emberek értesítsék a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű, például bizonyító fotók készítésével okostelefonnal, néhány soros tájékoztató e-mail küldésével a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére – tájékoztatott a MME.

Zöldinfó

Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák