Zöldinfó
A legegyszerűbben telepíthető napelemekek miért tiltják?
A teraszra telepíthető napelemek jelenleg Magyarországon tiltva vannak.
Az erkélyre vagy egyéb épületrészekre könnyedén telepíthető, egyszerű konnektorra csatlakoztatható, kis kapacitású napelemekről korábban mi is írtunk. Ezen eszközök háztartási berendezések áramellátását biztosíthatják, az energiaválság kezdete óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek több országban, köztük Németországban. Mégis, hazánkban az ilyen napelemek használatát biztonsági és technológiai okokra hivatkozva egyelőre tiltják. A G7 nemrég annak járt utána, hogy mennyit segíthetne egy magyarországi háztartásnak, ha itthon is engedélyeznék a hasonló termékeket.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az uniós szabályozás német értelmezése alapján egy erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, és két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, úgy, mint bármely más műszaki cikk. A felhasználó megvásárolja a boltban, és otthon már üzembe is helyezheti az eszközt. Németországban az olcsó energia iránti igény mellett a támogatási programok is segítik az erkélynapelemek terjedését.
A németek a különböző közösségi oldalakon egyre nagyobb számban osztják meg termelési adataikat, amely természetesen rengeteg tényezőtől, köztük a tájolástól függ. Az információk viszonylag kis szórást mutatnak, a felhasználók döntő többsége a csúcsot jelentő júliusi időszakban összesen általában 80-100 kilowattóra közötti mennyiségű áramot termelt meg. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, de november-január nagyjából havi 10-20 kilowattóra látszik reálisnak. Azok, akik legalább egy éve használnak ilyen eszközt, évi 600-800 kilowattórát jelentenek. Egy tipikus őszi vagy tavaszi napon a megtermelt áramot a háztartás fel is veszi, magyarán a napelemek az év jelentős részében nem terhelik a hálózatot. A megtérülést a német és a magyar lakossági áramszolgáltatás közti különbségek miatt nehéz felmérni – Németországban ezen a piacon is verseny van.
A G7 szerint amennyiben egy háztartás itthon belefér az áram rezsicsökkentett kvótájába, egy erkélynapelemmel évi 400-500 kilowattórát, azaz 14-18 ezer forintot spórolhatna meg. A rezsicsökkentési határ felett 28-35 ezer forint az éves megtakarítás, ami egy 320 ezer forintos eszköz esetében tízéves megtérülést jelent. Mindez persze csak gondolatkísérlet, hiszen a berendezések még nem használhatóak hazánkban.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért