Zöldinfó
A magyaroknak fontos az elektronikai eszközök energiatakarékossága egy kutatás szerint
A vásárlók fontosnak tartják, hogy a háztartási eszközeik energiatakarékosak legyenek, a többség hajlandó felárat fizetni a jobb energiabesorolású gépekért, azonban az energiacímkék jelentésével sokan nincsenek tisztában – derült ki az Euronics Műszaki Áruházlánc friss kutatásából.
Az Euronics megbízásából az Opinio készített reprezentatív országos kutatást, 1022 fő (15-59 év közöttiek) megkérdezésével. A felmérés szerint a választ adók közel fele energiatakarékos gépet választana, ha a készülék egyébként a számára legfontosabb szempontoknak megfelel, és csaknem ugyanennyien (42 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy számukra ez alapvető szempont. Mindössze 12 százalék válaszolta azt, hogy az energiatakarékosság nem, vagy csak kismértékben befolyásolja a döntésüket. A megkérdezettek az energiatakarékosságot a hűtők (83 százalék), mosógépek (74 százalék), fagyasztók (67 százalék) és bojlerek (63 százalék) esetében találták kiemelten fontosnak, míg a legkevésbé a televíziók (42 százalék) és mikrohullámú sütők (37 százalék) esetében.
A válaszadók többsége felárat is kész fizetni azért, hogy a megvásárolt eszköz kevesebb energiát fogyasszon. 43 százalékuk 5-7 százalékkal, 25 százalékuk 8-10 százalékkal, 8 százalékuk akár 10-20 százalékkal is hajlandó többet fizetni. A megkérdezettek mintegy negyede viszont elzárkózik ettől. A készülékek energiabesorolását a 2021 során megújult energiacímkék jelzik a fogyasztóknak, amely szerint az energiatakarékosság szempontjából legmagasabb kategóriát az “A” jelzés mutatja a korábbi “A++” helyett, emlékeztet a közlemény, megjegyezve, hogy a többség ezzel még nincs tisztában. A megkérdezettek mindössze 20 százaléka állította, hogy átnéz minden részletet a címkén, 33 százalékuk nagyjából átböngészi, 40 százalékuk ennél kevesebb energiát fordít erre az információra, 7 százalék pedig egyáltalán nem foglalkozik a címkével.
mti
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
