Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

Létrehozva:

|

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Zöldinfó

Szuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy kaliforniai startup célja az, hogy olyan fákat hozzon létre, amelyek hagyományos társaiknál jobban kötik meg a szén-dioxidot.

Egy kaliforniai biotech startup szerint a fotoszintézis jelentheti a megoldást a szén-dioxid elleni küzdelemben – számol be az Interesting Engineering. A Living Carbon csapata azon dolgozik, hogy genetikai módosítás révén új, a klímaváltozást okozó légköri szén-dioxidot még hatékonyabban megkötő fatípust hozzon létre. Yumin Tao, a vállalat igazgatóhelyettese kollégáival felfedezte, hogy a sütőtöktől és zöldmoszatoktól kölcsönzött génekkel javíthatják a fotoszintézist. Tao az Interesting Engineeringnek adott interjújában azt mondta, különböző módszerekkel próbálják fejleszteni a növények gázelnyelő, valamint tároló képességét. A szakértő szerint a fotoszintézis mozgatórugója a RuBisCo enzim, amely ugyanakkor oxigént is felvesz. Ez egy toxikus melléktermékkel jár, melynek lebontásához szén-dioxidot szabadít fel a növény. A Living Carbon fejlesztésének célja, hogy csökkentsék ezen jelenség előfordulását, és fokozzák a fák növekedését. A projektben genetikai módosításra alapoznak, mert a hagyományos keresztezés lassú és kevésbé hatékony folyamat.

A csapat a közelmúltban számolt be nyárfákkal kapcsolatos eredményeiről. Az adatok alapján a genetikai beavatkozás meghozta a kívánt módosulásokat, fontos azonban hozzátenni, hogy egyelőre csak kezdeti kísérletről van szó, a növények szénelnyelő képessége még nem javult kimutathatóan. A következő cél az, hogy a laboratóriumon kívül, terepen is kipróbálják a cég fáit, ezeket tavaly júliusban ültettek el. Az Oregoni Állami Egyetemmel közösen folytatott tesztben négy éven át vizsgálják majd a növényeket, de egy hosszabb, favidéki gazdálkodókkal végzett kísérletet is végeznek. Taóék azt is el akarják érni, hogy növényeik kevésbé legyenek fogékonyak a gombafertőzésre. A szakértő nem tart attól, hogy fáik károsítanák az ökoszisztémát. A Living Carbon távolabbi célja az, hogy a szén-dioxidot nagyon hosszú időre el tudják raktározni, olyan módon, hogy az akár sose jusson vissza a légkörbe. A vállalat folyamatosan keresi és teszteli a különböző ötleteket.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Más városok mintájára Budapestnek közel kell hoznia az embereket a vízparthoz

Létrehozva:

|

Szerző:

Legyen a pesti alsó rakpart a Margit hídtól a Közraktár utcáig végleg a gyalogosoké és a kerékpárosoké!

Ezt kérte korábban már a Levegő Munkacsoport számos civil szervezettel együtt, akik a világszerte végbemenő folyamatokat követve kezdeményezték a városok visszahódítását az ott lakók számára. Az elmúlt években a hétvégéken a gyalogosoknak és a bicikliseknek megnyitott rakpart sikere és a közvélemény-kutatások is alátámasztották: a budapestieknek szükségük van több szabad közterületre. A megnyitott rakpart rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb közterévé vált. Ez nem meglepő, hiszen a városban a parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs lehetőség kellemes időtöltésre. Különösen súlyos a helyzet a belső kerületekben, ahol a keskeny utcákba alig süt be a nap, és csak 1-4 négyzetméter aktív közterületi zöldfelület jut egy főre, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 9 négyzetmétert meg sem közelíti.

A kikapcsolódáshoz alkalmas közterületek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen költöznek el Budapestről, tovább növelve az autóforgalmat. A járványhelyzet óta sokan dolgoznak távmunkában, akiknek így felszabadul a munkába járással töltött idejük. A szabadidő társas és kellemes eltöltésének alkalmas színtere lehet a közösségi tér. Ezt is tudja biztosítani a megnyitott rakpart, ami ráadásul a belső kerületekből gyalog vagy kerékpárral, esetleg közösségi közlekedéssel gyorsan megközelíthető. A víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt ad a rakparton időzőknek. A pesti alsó rakpartnak – a vízcsőcsere miatti – hónapokig tartó lezárása az autóforgalom elől azt is bebizonyította, hogy emiatt nem lesz rosszabb a város közlekedése.

„Általános tapasztalat, hogy az autóforgalom előli útlezárások, útszűkítések idején a közlekedés igazodik a megváltozott feltételekhez: a korábban a lezárt útszakaszokon közlekedő autók nagy része a lezárás után eltűnt az egész térségből, azaz az autósoknak csak egy része választott más útvonalat. Mások a környezetbarátabb közlekedési módra tértek át vagy otthon maradtak. Ezt a jelenséget nevezik a közlekedési szakértők a forgalom elpárolgásának. Az Európai Bizottság külön kiadványt jelentett meg a témáról, ami a közlekedési tárcának köszönhetően magyarul is olvasható” – mondta el Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A világ számos városában adtak át korábban az autók által használt folyópartot a gyalogosoknak, és ez mindenütt nagy népszerűségnek örvendett. Csak nyerhetünk azzal, ha követjük ezt a világtendenciát” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Több mint száz pályamű érkezett a Planet Z fenntarthatósági pályázatra

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint száz pályamű érkezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által támogatott Planet Z fenntarthatósági pályázatra; a Zöld Követ Egyesület versenyén a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás témájában nyújtották be a legtöbb ötletet. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje lett.

A fiatalok számára meghirdetett 2,3 millió forint összdíjazású versenyre összesen 117 pályamű érkezett, amelyek közül hat nyertest választott ki a zsűri. A különdíjast a BKIK egymillió forintos szakmai csomaggal támogatja – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A Zöld Követ Egyesület 2021 decemberében hirdette meg 18-25 éveseknek szóló Planet Z fenntarthatósági ötletpályázatát. Február 25-éig 89 egyéni és 28 csapatban benyújtott ötlet érkezett be. Az egyesület arra törekszik, hogy minél több ötletnek találjanak pártfogót, mentort, és ezen felül egy olyan közösséget építsenek fel, ahol egymást is segítik és támogatják ötleteik megvalósításában – idézte a közlemény Király Nórát, a Zöld Követ Egyesület elnökét. Az ötletbörzére benyújtott pályázatok jelentős része hulladékcsökkentés, a “zero waste” és újrahasznosítás kategóriában érkezett, de a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, a vízhasználat megreformálása, valamint a vízminőség javítása is visszatérő téma volt.

A vállalati képviselőkből és nonprofit egyesületek szakértőiből álló zsűri összesen hat pályaművet díjazott a hétfői döntőn. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje egy köztérre kihelyezhető installáció, ami egyszerre nyújt lakhelyet, ivóvizet és porozható virágokat a beporzó rovarok számára. Második helyezett Kertész-Kollár Márta Oktatótanya projektje, egy minta-konyhakert létrehozása, amely a vegyszermentes háztáji növénytermesztést népszerűsíti, valamint Gaján Réka, Gerencsér Evelin és Hamar József ÖkoPlusz projektje, amely a közösségi médiában népszerűsíti a környezettudatos életmódot. Harmadik helyezett lett Lengyel Nándor és Csomor Balázs Patrik decarbonise! koncepciója, valamint Gál-Bárdos Dorottya Fesztiválkomposzt-ötlete, továbbá Ádám Anna, Dengi Marcell és Czigány Balázs Menimo-ötlete – áll a közleményben.

Mint írják, a BKIK Fehérvári Dávid közönségkedvenc CsikkZero koncepcióját egymillió forint értékű szakmai konzultációs különdíjjal ismerte el. A projekt célja, hogy egy olyan gépet fejlesszenek, amely képes a fűből, a kavicsok közül és a bokrok alól eltávolítani a cigarettacsikkeket, valamint az apró hulladékokat akkor is, ha azok már a talajba ragadtak. A közleményben Zsabka Zsoltot, a BKIK általános alelnökét is idézik, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a leendő nyertest segítsék a vállalkozási ötletének megvalósításában, annak piacra vitelében. A közösségi médiában zajló közönségszavazással azt is fel tudták mérni, melyik ötletnek lehet a legszélesebb körű támogatottságra, melyikre lehet a legnagyobb igény. A Planet Z kezdeményezésről bővebb információ a www.planetz.hu weboldalon található meg.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák