

Zöldinfó
A napelemes tetőcserepek jelenleg még drágák, de mi szól mellettük?
A napelemes tetőcserepek kifejezetten széppé varázsolhatják otthonunkat, de nem árt tisztában lenni vele: rendkívül költséges beruházásról van szó.
Amikor otthoni napelemekről van szó, az emberek többsége a háztetőre telepíthető panelekben gondolkodik, pedig egyéb, az otthon megjelenését kevésbé befolyásoló megoldások is elérhetőek. Az épületbe integrálható fotovoltaikus technológiák (BIPV) közül a legismertebbek alighanem a napelemes cserepek, ezek közé tartoznak a Tesla által gyártott eszközök, de itthon a Terrán is kínál ilyen típusú termékeket. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a napelemek, úgy próbálnak egyre többen alternatívát találni a tetőt gyakran elcsúfító panelekre.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vajon megéri valamilyen BIPV megoldás mellett dönteni? Elterjedhet egyáltalán a jövőben a megközelítés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SolarQuotes blog, amely a közelmúltban melbourne-i 2022 All Energy Australia konferencián közelről is szemügyre vehetett néhány BIPV terméket.
Költséges mulatság
Az integrálható megközelítés lényege jellemzően az, hogy a fotovoltaikus cellákat közvetlenül az épületbe, így a tetőbe telepítsék. A napelemek helyet kaphatnak akár a falakban vagy az ablakban is, de tény, hogy a legtöbb háztulajdonos a tető mellett dönt. Fontos leszögezni, hogy a napelemes cserepek igen költségesek, egyelőre főként azok számára kínálhatnak megoldást, akiknek elég fontos az esztétika ahhoz, hogy a szokásosnál is komolyabb összeget fordítsanak a napelemes beruházásra. A legalkalmasabb idő a telepítésre az otthonépítés, valamint a tetőcsere lehet, jó állapotú tetőszerkezetet ritkán szokás átépíteni csak emiatt. Érdemes azt is felmérni, hogy egyáltalán mennyire lehet észrevenni a tetőn lévő napelemeket.
Egy kifejezetten magas ház esetében például elképzelhető, hogy a tető egyáltalán vagy alig látható, így az érzékelhető szépség talán nem is csorbul a hagyományos panelek miatt. Érdekes szempont az is, hogy noha az ember azt hihetné, hogy egész tetőjét napelemes cserepekre cserélve növelheti a termelést, ez nincs így. A legtöbb napelemes cserép alkalmatlan arra, hogy a teljes tetőt befedje, ilyen szempontból ezért jobb választások lehetnek a hatékony, a tetőbe nem besimuló panelek.
Mit tud egy napelemes tetőcserép?
Napjainkban sok napelem esetében magára a termékre és a teljesítményre is legalább 25 év garancia érhető el. A BIPV-nél azonban a termékgarancia általában kevesebb, tíz év szokott lenni, ami azt jelenti, hogy tíz év elteltével a tető ugyan megmarad, áramtermelése viszont jelentősen lecsökkenhet. További problémát okozhat, hogy míg a hagyományos paneleknél gyakran más gyártó alkatrészei is felhasználhatóak a javításhoz, addig a napelemes cserepeknél ez ritkán van így. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a gyártó idő közben megszűnik. A BIPV ellen szól továbbá, hogy ezen termékek hatékonysága jellemzően elmarad a többi kereskedelmi napeleméhez képest. Amennyiben a cserép nem fekete vagy nagyon sötét, szinte feketés kék, kevesebb napsugárzás jut el a cellákhoz, ami mérsékli a termelést. A visszaesés akár 15-20 százalékos is lehet.
A fotovoltaikus cserepek számára ráadásul a hő is külön kihívást okozhat: míg a hagyományos panelek a tetőtől elemelkedve szellőzhetnek, addig a cserepek felforrósodhatnak, ezért tovább csökkenhet hatékonyságuk. A panelek egyébként kiemelkedve árnyékot is adhatnak, ezzel hűtve az otthont, a BIPV-k ezzel szemben viszont éppen melegíthetik a házat. Jelenleg tehát a napelemes tetőcserepek nagyon drágának számítanak, a helyzet azonban idővel megváltozhat. A BIPV sok más napelemes technológiához hasonlóan egyre olcsóbbá válik, a területnek pedig vannak komoly előnyei – a celláknak például nincs szükségük külön struktúrára, közvetlenül az épületbe illeszthetőek.
Ahhoz, hogy a napelemes cserepek igazán elterjedjenek, standardizálásra, valamint arra is szükség lesz, hogy komolyabb legyen az átjárás a tetőfedés és a napelem-telepítés között. A SolarQuotes jóslata alapján az akadályok miatt még évekbe telhet, mire a BIPV területe igazán berobban, ezzel párhuzamosan azonban a vetélytársak, a hagyományos, hatékonyabb, olcsóbban és egyszerűbben beszerezhető panelek is fejlődni fognak.

Zöldinfó
Mire jó a homlokzati hőszigetelés?
A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.
A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.
Ezért éri meg
A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.
A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.
Erre figyeljünk
A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.
Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.
A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.
Mennyibe kerül?
Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.
Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Elérte maximális teljesítményét a világ legnagyobb szélturbinája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert