Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nyomtatás energiakibocsátásának felét meg lehetne spórolni tintasugaras nyomtatókkal

Létrehozva:

|

Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű – derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.

Az MTI-nek küldött friss kutatás szerint az üzleti tintasugaras nyomtatási technológia a jelenlegi nyomtató típusától és a használati szokásoktól függően akár 90 százalékkal is energiatakarékosabb lehet, mint a lézernyomtatók. A tudósok szerint ahhoz, hogy a világ a nettó nulla kibocsátás felé haladjon, az összes készülék energiafogyasztásának drasztikusan csökkennie kell. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint 2030-ra a 2020-as szint 25 százalékával, 2050-re pedig 40 százalékával. Közölték: a projekt bizonyította, hogy a nettó nulla energiafogyasztású nyomtatáshoz vezető út lehetséges, ha az emberek mind az otthonaikban, mind az irodákban a leghatékonyabb energiafelhasználású termékekre váltanak, és ezzel csökkentik a termékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.

Erre az eredményre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése is, mely szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében létfontosságú, hogy az emberiség tovább javítsa a különböző elektromos berendezések energiahatékonyságát és csökkentse az előállításukhoz szükséges energia mennyiségét. A nemzetközi szervezet elemzése szerint a nyomtatási ágazat nettó nulla kibocsátású jövője attól függ, hogy világszerte átállnak-e a legjobb energiahatékonyságú termékekre, mint amilyen a tintasugaras technológia.

Advertisement

Zöldinfó

A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.

Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.

Advertisement

Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák