Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nyomtatás energiakibocsátásának felét meg lehetne spórolni tintasugaras nyomtatókkal

Létrehozva:

|

Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű – derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.

Az MTI-nek küldött friss kutatás szerint az üzleti tintasugaras nyomtatási technológia a jelenlegi nyomtató típusától és a használati szokásoktól függően akár 90 százalékkal is energiatakarékosabb lehet, mint a lézernyomtatók. A tudósok szerint ahhoz, hogy a világ a nettó nulla kibocsátás felé haladjon, az összes készülék energiafogyasztásának drasztikusan csökkennie kell. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint 2030-ra a 2020-as szint 25 százalékával, 2050-re pedig 40 százalékával. Közölték: a projekt bizonyította, hogy a nettó nulla energiafogyasztású nyomtatáshoz vezető út lehetséges, ha az emberek mind az otthonaikban, mind az irodákban a leghatékonyabb energiafelhasználású termékekre váltanak, és ezzel csökkentik a termékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.

Erre az eredményre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése is, mely szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében létfontosságú, hogy az emberiség tovább javítsa a különböző elektromos berendezések energiahatékonyságát és csökkentse az előállításukhoz szükséges energia mennyiségét. A nemzetközi szervezet elemzése szerint a nyomtatási ágazat nettó nulla kibocsátású jövője attól függ, hogy világszerte átállnak-e a legjobb energiahatékonyságú termékekre, mint amilyen a tintasugaras technológia.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!