Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A pluszenergiás építkezés előnyei és felhasználási területei a hagyományos, passzív és nulla energiafelhasználású épületek tükrében

A pluszenergiás építkezés koncepciója világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akárcsak a passzív és nulla energiás épületek, az ilyen épületek is energiahatékonyak és környezetbarátok. Előnyük, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, így a fel nem használt energia visszakerül az energiahálózatba.

Létrehozva:

|

A pluszenergiás épület által termelt többletenergia a házban elhelyezett energiatárolóba kerül, vagy a külső hálózatba irányítható át, ahonnét igény esetén az ismét felhasználható. A pluszenergiás építkezés olyan megújuló energiaforrásokat használ fel, mint például:

  • fotovoltaikus panelek,
  • szélturbinák,
  • hőszivattyúk,
  • napkollektorok.

Gyarmati Dezső Uszoda, Budapest, Magyarország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-86, MB-45

Összehasonlítás a hagyományos, a passzív és a nulla energiafelhasználású épületekkel

Összehasonlítva a pluszenergiás és a hagyományos épületeket, ez utóbbiak alacsonyabb energiahatékonysággal, magasabb energiaszámlákkal és negatív környezeti hatásokkal jellemezhetők.

Passzív épületek esetén már tervezéskor figyelembe veszik a fűtéshez, hűtéshez és működtetéshez szükséges energiafelhasználás minimalizálását. Magas szintű hőszigeteléssel, léglezárással és hatékony szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást. A passzív épületek az energiaigény csökkentésére összpontosítanak, de maguk nem feltétlenül termelnek energiát.

A nulla energiafelhasználású épületek olyan épületek, amelyek éves mérlegük szerint nulla energiafogyasztással rendelkeznek (az épület által felhasznált energiát a helyszínen, például fotovoltaikus panelekkel vagy szélturbinákkal termelt energiával ellensúlyozzák). Annak ellenére, hogy a pluszenergiás épületekéhez hasonló célkitűzéssel jönnek létre, az energiarendszer stabilizálására gyakorolt hatásuk korlátozott, mivel nem termelnek a hálózatba visszavezethető többletenergiát.

Advertisement

A pluszenergiás, a passzív vagy a nulla energiafelhasználású építkezések célja sokban azonos, mivel mindegyik koncepció az energiahatékonyság növelésén és az energiafogyasztás csökkentésén alapszik. Alkalmazhatók a lakossági, a kereskedelmi valamint a közüzemi szektorban is. A pluszenergiás épületek olyan befektetők és tulajdonosok számára jelenthetnek vonzóbb megoldást, akik nemcsak az energiafogyasztás minimalizálására, hanem a hálózat támogatásával és a felesleges energia továbbértékesítésével anyagi haszonszerzésre is törekednek. Ezenkívül a pluszenergiás épületek technológiailag fejlettebbek és innovatívabbak lehetnek, ami a tervezés és a megvalósítás egyes szempontjait befolyásolhatja. A pluszenergiás épületek további előnyökkel járnak, amelyek mind a tervezési, mind az üzemeltetési szakaszban befolyásolhatják az épületberuházás kiválasztását.

Circle Wood House, Izabelin, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-77HS

Milyen megoldásokat alkalmaznak a pluszenergiás épületekben?

A pluszenergiás épületek rendeltetésük megvalósításához, azaz a fenntartáshoz szükséges energia feletti többletenergia termeléséhez, számos fejlett technológiát és megoldást alkalmazhatnak. Ezek az épületek megújuló energiaforrásokat használnak fel. Hatékony hőszigeteléssel és optimalizált épületszerkezettel rendelkeznek, emellett pedig fejlett energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak. A pluszenergiás épületek tervezésekor a helyi adottságokat és a felhasználói igényeket is figyelembe veszik.

Alább bemutatjuk az Aluprof négy, népszerű megoldását, amelyek hatékonyan csökkentik az épület energiafogyasztási költségeit:

Advertisement
  1. MB-104 PASSIVE – a passzív építkezés követelményeinek megfelelő, legjobb hőszigetelésű alumínium ablakokhoz és ajtókhoz tervezett rendszer. A PHI Darmstadt Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik, kiváló hangszigetelést, víz- és légzáróságot biztosít. 

    Vinařstvi Lahofer, Dobšice, Csehország. Alkalmazott rendszerek: MB-104 PASSIVE, MB-ST50N, MB-78EI

  2. MB-SR50N HI+ – az esztétikát és az energiahatékonyságot kiváló hőszigeteléssel ötvöző homlokzati rendszer, amelyet könnyűszerkezetes takarófalak, tetők, tetőablakok és egyéb épületszerkezetek kivitelezéséhez terveztek. Az alkalmazott profilozott szigetelésnek köszönhetően a homlokzat egyszerűen felépíthető, valamint kiváló hőszigetelésű.
  3. MB-86N – kiváló hőszigetelési és légzárási paraméterekkel rendelkező ablak- és ajtórendszer. Tulajdonságai az innovatív hőszigetelő betétek használatának köszönhetőek. Az itt felhasznált profilok szilárdsága kiemelkedő, ezért impozáns épületszerkezetek megvalósítására is alkalmas. A kínálatunkban szereplő termékváltozatokat a hőenergia-megtakarítás követelményei szerint alakítottuk ki.
  4. Az MB-SR50N EI profilon alapuló fotovoltaikus tetőablak a pluszenergiás építkezés alapfeltételezéseihez illeszkedő innovatív megoldás. A tetőablak üvegezése kvantumpont-technológiával készült, amely a napsugarakból energiát nyer ki.

Fotovoltaikus tetőablak az MB-SR50N EI rendszerben

 

Let’s build a better future

Az energiafogyasztás csökkentésével és a hálózatba visszatáplálható többletenergia előállításával a pluszenergiás épületek hozzájárulnak a káros CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ezek fontos szerepet játszanak az Európai Unió valamennyi országa számára közös cél, a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésében. E cél, a környezetbarát építkezés fejlődése révén egyre inkább megvalósíthatóvá válik.

A pluszenergiás építkezések során alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldások a lakói komfortérzet javításához is hozzájárulnak. Környezetbarát anyagok felhasználásával, hatékony energiagazdálkodással és a természettel való szorosabb kapcsolat elősegítésével a pluszenergiás épületek egészségesebb és fenntarthatóbb élettereket teremtenek.

Advertisement

 

 

Advertisement

A cikk az Aluprof támogatásával készült.

 

Advertisement

 

 

Advertisement


ALUPROF HUNGARY KFT.

2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu

Advertisement

Zöld Energia

Gépi tanulás a napfény szolgálatában: előrejelzések, amelyek spórolnak az energiával

Időjárási változók előrejelzése megújuló energia termeléséhez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Debreceni Egyetem kutatója az időjárás-előrejelzések olyan statisztikai utófeldolgozásával foglalkozott, mely révén az eddiginél pontosabb előrejelzéseket lehet adni a megújuló energiatermeléshez szükséges időjárási változókra – írja az alternativenergia.hu. Az Informatikai Karon működő, az országban egyedülálló statisztikai utófeldolgozással foglalkozó kutatócsoportnak Baran Ágnes egyetemi docens is tagja. Munkájukat, illetve egy abból készült tudományos publikációt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal jutalmazta. Az egyetemi szakemberek nem egy időjárási változó szimpla előrejelzésével foglalkoztak, hanem olyan szempontokat vettek figyelembe a kutatás során, melyeknek jól kimutatható gazdasági hasznosíthatósága is van. Magyarországon folyamatosan erősödik a napenergia jelentősége, egyre bővül a megújuló energiaforrások felhasználási területe. A kutatók 100 méteres magasságban mért szélsebességre és napsugárzásra vonatkozó előrejelzésekre fókuszálva ötvözték a gépi tanulási technikát a hagyományos utófeldolgozási módszerekkel annak érdekében, hogy néhány szélfarmtól és napelemfarmtól, illetve a HungaroMettől származó adatok alapján olyan matematikai modellt fejlesszenek ki, mely a lehető legpontosabb előrejelzéseket képes adni.

– Az adott modellek egyrészt függenek attól, hogy milyen időjárási változót akarunk előre jelezni és természetesen függhetnek a speciális állomásadatoktól is. Nem feltétlenül ugyanazok a modellek működnek egy alföldi állomáson, mint mondjuk az Alpokban, tehát a modellépítésnél arra törekedtünk, hogy a rendszer különböző állomások, más adatok esetén is alkalmazható legyen. A validálást speciálisan a magyar adatokra, a magyar állomásokra szabtuk, valós adatokkal dolgoztunk, így azok egy részét a modell felépítésére, paramétereinek meghatározására, másik felét pedig a tesztelésre használtuk, ezáltal ellenőrizhettük, valóban jó előrejelzéseket képes-e adni az algoritmus. Úgynevezett gördülő tanuló periódussal dolgoztunk, tehát a modell paramétereit, az adott napon inicializált előrejelzéseket mindig az előző valahány nap tapasztalatai, a szél esetén 51, a napsugárzás esetén pedig az előző 30 nap adatai alapján határoztuk meg. Mindig újra kell hangolni a modellt, mindig be kell iktatni egy tanítási fázist. Ennek a munkának egy korábbi verzióját már operatív alkalmazásba helyezte a HungaroMet és ennek használatával készíti az előrejelzéseket – fogalmazott a DE IK egyetemi docense.

Baran Ágnes kiemelte: ez egy nemzetközi szinten is kiemelten kutatott terület, a kutatócsoport közvetlen szakmai kapcsolatban áll a readingi Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központtal, valamint a tématerület egyik legfontosabb tudományos műhelyének számító Heidelberg Institute for Theoretical Studies kutatóközponttal is. Magyarországon a BME-vel működnek együtt a Debreceni Egyetem kutatói. Itthon a gépi tanulással modellezhető időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásoknak egyelőre nincs nagy múltja, ezzel együtt a DE kutatói hazai viszonylatban úttörőknek számítanak.

Advertisement

Az eredmények jól kimutathatók, mérőszámok segítségével meghatározható, hogy mennyit javított az utófeldolgozási technika a nyers előrejelzéseken. A minél pontosabb előrejelzéseknek anyagi szempontból is komoly tétjük van. – Magyarországon a napelemfarmoknak, energiatermelő központoknak menetrendadási kötelezettségük van, tehát jelezniük kell, mennyi energiát fognak termelni 15 perces időlépésekben egy megadott időhorizontra (48 óra) vonatkozóan, ha azonban ettől lényegesen eltérnek, akkor büntetést kell fizetniük. A prognózis minőségétől függhet az is, hogy kell-e vásárolni energiát, kell-e egyéb forrásokra támaszkodni ezen a téren. A kutatás révén egy olyan új technikát mutattunk be, amit továbbfejlesztve bármelyik időjárási változó esetén pontosíthatjuk az előrejelzéseket. Pontosabban meg lehet tehát állapítani, hogy az előállított elektromos áram mekkora hányada származhat napenergiából és mennyit kell más módszerrel előállítani – tette hozzá a DE IK egyetemi docense.

A two-step machine learning approach to statistical post-processing of weather forecasts for power generation című, GTIDEA és Debreceni Egyetem Publikációs Díjas tanulmány a Brit Királyi Meteorológiai Társaság Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society című folyóiratában jelent meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák