Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek, sőt a legnagyobb jégmezőn, a Pasterze-gleccseren és egyes más helyeken négyszeres olvadási rátát észleltek – közölte csütörtökön őszi jelentésében az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG).

Létrehozva:

|

A gleccserek esetében idén a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az olvadás által leginkább sújtott helyeken körülbelül négy méterrel csökkent a jég vastagsága egy éven belül – mondta a szervezet szakértője, Marion Greilinger. A ZAMG gleccserfigyelő programja keretében végzett mérések alapján elmondható, hogy 2022 “extrém év volt a gleccserek tekintetében” – jelentette ki a kutató, az intézet klímafigyelő és krioszféra osztályának vezetője. A legmagasabb osztrák hegy, a 3798 méteres Grossglockner lábánál húzódó Pasterze-gleccsernek – Ausztria legnagyobb és a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserének – még a felső szakaszán is 3,7 méteres átlagos jégvesztést mértek, miközben az elmúlt években átlagában csak 1,6 méter volt a veszteség. Az erőteljes olvadás nyomán arra lehet számítani, hogy “hamarosan”, már az elkövetkező években két részre szakad a turisták által is látogatott Pasterze. A kettéválás azzal a következménnyel jár, hogy a gleccser felső szakasza nem biztosít többé utánpótlást az alsónak, amely így holt jéggé válik. A Magas-Tauern hegységben lévő Kleinflesskees-gleccser vastagsága átlagosan 4,2 méterrel csökkent a korábbi évek 1,8 méteres olvadásával szemben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák