Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Soproni Egyetem Püspökladányi Arborétumának talajszelvénye lett a 2025-ös év „Világ Talaja”

A 2025-ös év Világ Talaja címet (IUSS World Soil Of The Year 2025) a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén található „mélyben sós réti talaj” nyerte el. A kiemelkedő elismerésnek köszönhetően a hazánkban jól ismert füves puszták és szikes legelők jellemezte táj talaját most nemzetközi szinten is megismerik a tudomány iránt érdeklődők.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A „World Soil of the Year 2025” címet pályázat útján lehetett elnyerni, melyet a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége nyújtott be az IUSS (Nemzetközi Talajtani Társaság) Év Talaja Munkacsoporthoz. A nyertes talajszelvény a Püspökladányi Arborétum középső részén, a mélyebb fekvésű területén található, ahol a domborzat és a talajvízszint elhelyezkedése következtében döntően réti talajtípusok alakultak ki. A díjat odaítélő Nemzetközi Talajtani Társaság leírása kiemeli, a talaj előfordulási területe a Hortobágyi Nemzeti Park része, amely az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának bioszféra-rezervátuma, és elismert UNESCO világörökségi helyszín.

A Soproni Egyetemhez tartozó Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei nagyon büszkék arra, hogy a rangos elismerés a Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum nevéhez köthető. A 2025-ös év Világ Talaja igazán szakértő kezekben van – jegyzi meg Dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója. Az intézet részeként működő kísérleti állomás ugyanis élő laboratóriumként része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat és két erdőrezervátum terület működik a Püspökladányi Arborétumban.

A nemzetközi társasághoz benyújtott pályázatot „Gleysol – Hidromorf talajok, amelyek erdők növekedését támogatják a Kárpát-medence sztyeppei övezetében” címmel adta le a magyar fél. Ez a talajtípus globálisan is széles körben elterjedt, szinte minden éghajlati övben megtalálható.

Advertisement

Dr. Keserű Zsolt, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa a „nyertes” réti talaj” érdekes, főbb jellemzőire hívja fel a figyelmet: „A Püspökladányi Arborétum réti talajai mély humuszos szintű, szurokfekete színű, agyagban gazdag, levegőtlen talajok. A sötét szín csak részben a nagy humusztartalom eredménye: a vas- és magnézium-humátok sötét színe miatt a szervesanyag-tartalmat a szín alapján erősen túlbecsülhetjük. A kialakulásban közrejátszó reduktív körülmények között gyakran képződnek, kemény vas-mangánkiválások, ún. „vasborsók” ebben a talajban. A talajképző kőzet és a talajvíz karbonát tartalmának függvényében CaCO3 kiválások: mészerek, mészgöbecsek is megjelenhetnek a talajban”

A Soproni Egyetem részeként működő Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányban működteti Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályát. A kutatóbázisnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét.

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák