Zöld Energia
A szennyvízből is távhő lesz Bécsben
Újabb mérföldkőhöz érkezett a bécsi távhő a klímasemlegessé válás útján: megérkeztek Franciaországból azok az óriási hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből is távhőt tudnak előállítani.
Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig már több mint százezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Mint egy-egy kifejlett kék bálna, akkora a súlya annak a három óriási hőszivattyúnak, amelyek a simmeringi víztisztító telepnél várják a beszerelést. Az egyenként 205 tonnás berendezések még európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartoznak, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Várhatóan az év végén kezdik meg működésüket, 56 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. 2027-ig további három hőszivattyú érkezik még melléjük, akkorra 112 ezer bécsi háztartás környezetbarát távhőellátását biztosítják majd.
A bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait, ezért is fontos mérföldkő a hőszivattyúk érkezése és beszerelése. Az eljárás révén ugyanis az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet tudják távhő előállítására felhasználni. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el – egészen pontosan 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel aztán – a legmodernebb technológiák segítségével – több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.
A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges. A 70 millió eurós beruházás révén – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – évente mintegy 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól kímélik majd meg a levegőt. Az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1.300 kilométer hosszú, amivel az egyik legnagyobbnak számít Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást és 7.800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el.
Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból származik. A távhő egyharmada származik hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. 2040-re a Wien Energie a teljes távhőtermelését megújuló energiaforrásokból szeretné fedezni. Ebben a hulladékhőt hasznosító hőszivattyúk mellett fontos szerep jut a mélységi geotermikus energiának.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Napelemek: nagy szükség lenne az otthoni energiatárolásra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Naperőmű épül Nagykátán
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Otthoni akkumulátort mutatott be a Huawei
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben