

Zöldinfó
A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára
A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.
“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.
Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Zöldinfó
Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás
Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.
Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!