

Zöldinfó
A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk
A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.
Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Zöldinfó
Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére
Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.
A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára