Zöldinfó

A Természetvédők Szövetsége a metánkibocsátás csökkentését szorgalmazza

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szorgalmazza, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a Globális Metánvállalás kezdeményezéshez, amelynek tagjai önként vállalják: 2030-ra az emberi tevékenységből származó metánkibocsátásukat 30 százalékkal csökkentik a 2020. évi szinthez képest.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-26

Szerző:

Hell

A szövetség közleményében úgy véli, a csatlakozással kezelni lehetne a magyar gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémáját is. Ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a 80-95 százalékban metánból álló földgáz elégetése járul hozzá, hanem az is, hogy az energiahordozó szivárog a gázinfrastruktúrából – mutattak rá. Hozzáfűzték: a metán hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában. Az éghajlatváltozás mellett az Európát sújtó energiaválság is sürgeti az országokat, hogy csökkentsék függésüket a fosszilis energiaforrásoktól – hangsúlyozták.

A közleményben Molnár Mátyás, az MTVSZ programfelelőse kiemelte: Magyarországon a gázhálózati veszteség, a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt, a 10,6 milliárd köbméteres magyarországi gázfelhasználás mellett 106 millió köbméter. Így a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait figyelembe véve az MTVSZ becslése szerint az országban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúrákból. “A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet” – fogalmazott a szakember. Álláspontja szerint az új gázinfrastruktúra-beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Az MTVSZ az ország gázfelhasználására vonatkozó megállapítását a Központi Statisztikai Hivatal, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján kalkulálta, a magyar gázinfrastruktúrában elszivárgó metán mennyiségét pedig a MEKH adatai alapján határozta meg. Mindezek mellett figyelembe vették a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését, amely szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása akár 70 százalékkal is magasabb lehet, mint a hivatalosan jelentett adatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 100 magyarországi környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.

mti

Kapcsolódó tartalom:metán természetvédők tiltakozás

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2025-07-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Tovább olvasom