Zöld Energia

A Terrán több mint 827 millió forintból fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet

A Terrán Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet, a projekt teljes költsége 827,772 millió forint – közölte a társaság kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

12 hónap telt el a létrehozás óta

2023-05-01

Szerző:

Vanessza

A fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) 422,478 millió forint támogatással járult hozzá. A közlemény szerint a projekt célja a Terrán tetőcserépbe integrált napelemmodulok továbbfejlesztése és a termékpaletta bővítése, a versenyképesség fenntartása. A fejlesztésekkel a termék jobb jellemzőkkel fog bírni, jobb hatásfokkal fog üzemelni. Terveik között szerepel az eddigi fekete napelemszín mellett a terrakotta színű napelemes tetőcserepek bevezetése, amelyek szélesebb vevőkör igényeit elégítik ki, és bővítik a termék lehetséges felhasználásait. A színes Generon napelemes tetőcserép prototípusa már elkészült, várhatóan idén be is mutatják.

Arra is kitértek, hogy a projektben egy újfajta, modulonkénti mikroinverterrel ellátott okos napelemes tetőcserép kialakítását is tervezik. Ennek az újszerű megoldásnak a lényege, hogy a rendszer egyrészt tetszőlegesen bővíthető utólagosan is, másrészt pedig egy modul meghibásodásánál nem a teljes rendszer energiatermelése szűnik meg. A 2020 novemberében indult kutatás-fejlesztési projekt 2023 november 1-ig tart. A vállalat az MTI érdeklődésére közölte, a Terrán Kft.-nél a gyártási kapacitás évi mintegy 550 000 darab szolár tetőcserép. A Generon napelemes tetőcserepekből a cég 2021-ben 52 000 darabot, tavaly pedig már több mint 100 ezret értékesített, a termékek nagy részét belföldön adták el. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Terrán Kft. a nettó árbevételét 2021-ben 19,351 milliárd forintra növelte az egy évvel korábban elért 13,186 milliárd forintról. A társaság 2021-ben 2,612 milliárd forint nyereséggel zárt, 2020-ban 1,358 milliárd forint volt az adózott eredménye.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom