Kapcsolatfelvétel

Utazás

A világ legszebb fürdőinek ranglistáján negyedik lett a Rudas fürdő

Létrehozva:

|

Negyedik helyezett lett a Rudas fürdő török kori termál medencéje a világ legszebb fürdőinek listáján.

A ranglistát egy amerikai internetes portál készítette, melyet naponta több százezer olvasó látogat. Ha Magyarország turizmusáról beszélünk, a termálvízkincsünk megkerülhetetlen téma.  A szóban forgó Rudas fürdőt 1566-1572 között építtette Szokoli Musztafa budai pasa, a török kori neve pedig „Zöld oszlopos fürdő” volt. Bár az oszlopnak már nyoma sincs, ma is láthatók a falakba épített zöld kövek. 1937-ben Budapestet megválasztották a világ fürdőfővárosának, ami nem meglepő, hiszen a város gyógyvizét hivatalosan nyolc gyógyfürdő hasznosítja. További érdekessége, hogy a fővárosban 19 féle gyógyvizet tartanak számon.

Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Szőke László Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a világon sok nívós fürdő van, de egyik sem főváros, így a világon Budapest egyedülálló. Ha valaki fürdőkúrára látogat a fővárosba, akkor sokkal több program és látnivaló közül válogathat, mintha egy kifejezetten fürdővárosba érkezne, ahol korlátozott számú kikapcsolódási lehetőség van. Ez igen csábító lehet a turisták számára. Szőke László elmondása szerint a gyógyvíz az a termálvíz, amit gyógyvízzé minősítenek. A termálvíz pedig az a mélyben lévő víz, ami valószínűleg több tízezer éve leszivárgott csapadékvíz, amely a lenti nyomás hatására felfelé tör, felmelegszik, és különféle ásványokat old ki a rétegekből.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Utazás

Fenntartható utazás: a szándék megvan, a cselekvés még várat magára

A Holiday Barometer szerint a környezettudatos szándékok ellenére a legtöbb utazó még mindig magas kibocsátású közlekedési módot választ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Bár egyre több turista vallja magát környezettudatosnak, utazási szokásaikban ez kevésbé tükröződik – derül ki az Europ Assistance, a közelmúltban készült, 23 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből (Holiday Barometer). A kutatás szerint az utazók többsége támogatná a fenntartható gyakorlatokat, a nyaralások tervezésekor a környezetvédelmi szempontok mégis háttérbe szorulnak. A magas szén-dioxid-kibocsátással járó autóhasználat és a repülés továbbra is dominál, a légi utazások aránya pedig elérte a négyéves csúcsot: az európaiak fele repülőgéppel utazik. Az utazók elsősorban a természeti katasztrófák sújtotta helyszínek elkerülésére törekednek, saját ökológiai lábnyomuk csökkentése kevésbé jellemző szempont. A nyaralási trendeket vizsgáló Holiday Barometer 24. kiadása szerint, bár az emberek egyre tudatosabbak a környezeti kérdésekben, ennek ellenére az utazások tervezésekor ritkán veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A turisták nagy része azt állítja, hogy támogatná a fenntartható utazási gyakorlatokat. Az összes régiót figyelembevéve legalább 80 százalékuk előnyben részesítené a helyi gazdaságokat, és kétharmaduk alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módokat, vagy közelebbi úti célokat választana az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az európia utazók közül tízből nyolcan kerülnék a társadalmilag felelőtlen, vagy a helyi kultúrát, környezetet és állatvilágot nem tisztelő tevékenységeket. Több mint 70 százalékuk szezonon kívül is szívesen utazna, és akár buszokat, vonatokat vagy más helyi tömegközlekedési eszközöket is választana az autók vagy taxik helyett.

A kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy a környezetvédelmi kérdések tekintetében jelentős eltérés van az utazók szándékai és valós cselekedetei között. Bár sokan kifejezik jó szándékukat és hajlandóságukat a fenntartható utazási gyakorlatok iránt, a valóságban ez gyakran nem valósul meg. A környezettudatos elképzelések ellenére a legnépszerűbb közlekedési módok továbbra is nagy szén-dioxid-kibocsátással járnak. A repülőgépek használata ugrásszerű növekedést mutat, Európában (50%) és Észak-Amerikában (52%) az utazók fele a légi közlekedést választja. Emellett, bár egyre kevesebben utaznak autóval, az európaiak 48 százaléka, az észak-amerikaiak 47 százaléka még mindig gépjárművel indul útnak. A vonat népszerűsége is emelkedett az elmúlt évekhez képest, az európai turisták több mint ötöde (22%), az észak-amerikaiak 15 százaléka vasúttal közelítette meg a célállomást, de ez még mindig elmarad a repülés és az autóhasználat arányától.

A Holiday Barometer szerint a közlekedési eszköz kiválasztásánál a környezetvédelem háttérbe szorul, az európai utazók csupán tizede tartja ezt igazán fontos tényezőnek. Ezzel szemben a kényelem a fő szempont, Európában az utazók 57 százaléka, Észak-Ázsiában 61 százalékuk elsősorban ezért választ egy adott közlekedési módot.

Advertisement

A klímával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor növekednek. Az európaiak közül tízből négyen tartanak az utazás során bekövetkező természeti katasztrófától – ez közel kétszerese a 2022-es adatnak. A turisták tehát inkább a természeti jellegű katasztrófák elkerülésére koncentrálnak, mint a saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére.

A magyar turisták is szívesen utaznak autóval

Advertisement

A hazai Europ Assistance 2025 májusában elkészült, átfogó hazai kutatása rámutat arra, hogy a magyarok körében népszerűek az autós utazások: a háztartások háromnegyedének van saját gépjárműve, mellyel harmaduk külföldi útra is elindul. Az autósok közel 60 százaléka tesz meg legalább negyedévente 100 km-nél hosszabb utakat Magyarországon belül, külföldi útra évente 37 százalékuk indul el.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák