Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áder János podcastjában egy atomenergia szakértővel beszélgetett megújuló energiaforrásokról

Létrehozva:

|

A fosszilis és megújuló energiaforrásokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Áder János emlékeztetett: a két héttel ezelőtti adásban az energiaellátás kapcsán arról beszéltek, nem lehet csak a megújuló energiaforrásokra alapozni az ellátásbiztonságot, szükség van “alaperőművekre”, a klímacélok teljesítéséhez pedig nélkülözhetetlenek az atomerőművek. A mostani adásban az energiaellátás problémáját a fosszilis és megújuló energia szempontjából vizsgálják. Áder János a műsorban elmondta, egy évvel ezelőtt, június 24-én mérték az addigi időszak rendszerterhelési csúcsát Magyarországon, akkor 6940 megawatt volt a fogyasztás. Ennek 37 százaléka import volt, több mint 40 százaléka a paksi atomerőműből származott, 25 százaléka gázerőművekből, több mint 10 százaléka a mátrai hőerőműből. Azon a napon a 320 megawatt szélerőművi kapacitásból 59 megawatt, az 1600 megawatt naperőművi kapacitásból 158 megawatt jutott el a fogyasztókhoz, tehát a beépített szél- és naperőművi kapacitásnak csak 11 százaléka állt aznap rendelkezésre – ismertette Áder János. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy hiába növeljük a megújuló erőművek kapacitását, csak a beépített kapacitás töredékét tudjuk megszerezni, és azt is nagy ingadozással, vagyis szükség van alaperőművekre az ellátásbiztonság garantálásához.

Hárfás Zsolt ehhez hozzátette: idén január 25-én újabb történelmi csúcs következett be, 7400 megawatt volt a fogyasztás, amiből 2800 megawatt volt import, ami a szakértő szerint súlyos ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági kérdés is. Az új rendszerterhelési csúcs idején – 17 óra 15 perckor – a naperőművek nulla megawattot termeltek, a 325 megawatt szélerőművi kapacitásból pedig kevesebb mint 100 megawatt származott, vagyis a szakértő szerint a nap- és szélerőművekkel nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni, időjárás-függésük miatt tartalékkapacitásokra van szükség – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy amikor a megújulók sokat termelnek, de a rendszerterhelés alacsony, egyre gyakrabban “kérik meg” a Paksi Atomerőművet, hogy csökkentse termelését, ez azonban “nem egyszerű feladat” az atomerőműnél.

Advertisement

Áder János ehhez kapcsolódva arról beszélt, a termelési és fogyasztási kilengések miatt szükség van a gázerőművekre, amelyekben sokkal könnyebben és kevesebb kockázattal lehet növelni vagy csökkenteni a termelést, és így a hálózatban tartani a nap- és szélerőművek által megtermelt árammennyiséget. Hárfás Zsolt megjegyezte: ahhoz, hogy újabb naperőműveket lehessen a hálózatba integrálni, szükség van nagymértékű hálózatfejlesztésekre is. Áder János ismertette Németország példáját, amely úgy döntött, bezárja az atomerőműveit, de ennek a döntésnek a következményeként csökkent az ellátásbiztonság, nőtt viszont a szénerőművek kapacitása és így a kibocsátása is, ami akadályozza a klímacélok teljesítését.

Hárfás Zsolt szólt arról is, a szénerőmű szén-dioxid-kibocsátása az erőmű teljes életciklusában 820 gramm kilowattóránként, a gázerőműnél ez 490 gramm, vagyis klímavédelmi szempontból előnyösebb a gázerőmű, mint a szénerőmű. Úgy vélte, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellé a legjobb “szabályozó kapacitás” a gázerőmű. Áder János felhívta a figyelmet arra, nem mindegy, hogy amerikai palagázról, vagy orosz, kazah, vagy nigériai gázmezőről származó gázról van szó. Mint mondta, a palagáz kitermelése költségesebb, metánkibocsátása nagyobb és a kitermelésnél használt vegyszerek hatása nem ismert, vagyis összességében a klíma szempontjából kedvezőtlenebb. Hárfás Zsolt ehhez kapcsolódva megjegyezte, az amerikai palagáz Európába szállítása háromszor-ötször nagyobb “karbonlábnyommal” bír, mint a csővezetéken érkező orosz gázé.

Advertisement

Áder János ismertette az amerikai LNG-szövetség közgyűlésén elhangzottakat, amelyek szerint az amerikai palagázexport már le van kötve, új kapacitások kiépítése hat-nyolc évbe telik és még így sem tudnák, csak a teljes, Európa által vásárolt orosz gázt kiváltani, csak annak egyharmadát. Áder János kérdésére, hogy készült-e tanulmány arról, leválhat-e Európa az orosz gázról, s ha igen, mennyi idő alatt, milyen áron, Hárfás Zsolt azt mondta, nem készült ilyen tanulmány. Hozzátette: jelenleg is drámai villany- és gázárak vannak Európában, a további Oroszország elleni szankciók drámai következményekkel járnának. Megjegyezte: az Európai Unió szankciókról beszél, de nem mutat valós alternatívát, “mert az nem létezik”. Áder János úgy összegezte a két beszélgetést, hogy az energiaellátás tekintetében két lábbal a földön kell állni.

“Ne vágyaink, ideológiák, illúziók határozzák meg a gondolkodásunkat”, hanem a műszaki realitások, a technológia- és klímarealitások, az ár realitásai – fogalmazott. Megjegyezte: Magyarország ezt teszi, amikor az atomerőművi termelés mellett kardoskodik, és azt mondja, szükség van kiegészítő gázerőművekre, miközben jelentősen bővíti naperőművi kapacitásait, bár tudja, hogy a kapacitásnak az időjárás miatt csak egy része jut el megtermelt áramként a fogyasztókhoz.

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák