Raisz Anikó köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán. Magyarország az Európai Unió (EU) azon tagállamai közé tartozik, amelyik a legintenzívebben támogatja az egyetemek működését és az innovációt – emelte ki. Ismertette, hogy 2010 és 2021 között a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma megduplázódott, 30 ezerről 60 ezerre, 2016 és 2020 között pedig szintén kétszeresére, 400 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt az ilyen célú támogatások összege. Az átalakulás során az egyetemek költségvetése pedig a két és félszeresére nőtt – tette hozzá. Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű tervezést mind a hazai vállalkozások megerősítése, mind a tőkerős külföldi tőke behozásán keresztül.

Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat. Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második Nemzeti éghajlatváltozási startégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló Nemzeti energia és klíma terv, valamint az Új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta. Hangsúlyozta, hogy ezek a stratégiai célkitűzések továbbra is érvényben vannak. Az eddigi eredményeket sorolva elmondta: Magyarország európai és világviszonylatban is kiemelkedően teljesít a kibocsátáscsökkentés területén, mert 2000 óta úgy nőtt a GDP (bruttó hazai termék), hogy közben csökkent a szén-dioxid- kibocsátás, az 1990-es évekhez képest eddig már 34 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.

Deli Daniella kitért arra is, hogy az energiaellátás szempontjából az ország rendkívül kitett, ugyanakkor a hazai ellátás-biztonság megteremtésének sarokköve az uniós összehasonlításban is kiemelkedő földgáztároló kapacitás. A hét eleji adatok szerint az EU-ban a tárolói töltöttség átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán állt, Magyarországon 38 százalékon. A teljes kapacitást nézve a töltöttség mintegy 67 százalékos, ami a jelenlegi ipari és lakossági fogyasztással számolva mintegy 81 napra elegendő. A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, így az átlagfogyasztásig továbbra is fennmarad a korábbi tarifa, amellyel egy háztartás havonta közel 169 ezer forintot takaríthat meg. Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az EU fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van. A Széchenyi István Egyetem által szervezett első Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián a fenntarthatóság aktuális kérdéseit járják körül a kormányzat, a gazdasági szféra, az akadémiai és kutatóintézetek, valamint a civil szféra és véleményvezérek bevonásával pénteken és szombaton.

mti

Advertisement