Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Államtitkár: az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat

Az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Mosonmagyaróváron, az Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán. Magyarország az Európai Unió (EU) azon tagállamai közé tartozik, amelyik a legintenzívebben támogatja az egyetemek működését és az innovációt – emelte ki. Ismertette, hogy 2010 és 2021 között a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma megduplázódott, 30 ezerről 60 ezerre, 2016 és 2020 között pedig szintén kétszeresére, 400 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt az ilyen célú támogatások összege. Az átalakulás során az egyetemek költségvetése pedig a két és félszeresére nőtt – tette hozzá. Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű tervezést mind a hazai vállalkozások megerősítése, mind a tőkerős külföldi tőke behozásán keresztül.

Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat. Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második Nemzeti éghajlatváltozási startégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló Nemzeti energia és klíma terv, valamint az Új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta. Hangsúlyozta, hogy ezek a stratégiai célkitűzések továbbra is érvényben vannak. Az eddigi eredményeket sorolva elmondta: Magyarország európai és világviszonylatban is kiemelkedően teljesít a kibocsátáscsökkentés területén, mert 2000 óta úgy nőtt a GDP (bruttó hazai termék), hogy közben csökkent a szén-dioxid- kibocsátás, az 1990-es évekhez képest eddig már 34 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.

Deli Daniella kitért arra is, hogy az energiaellátás szempontjából az ország rendkívül kitett, ugyanakkor a hazai ellátás-biztonság megteremtésének sarokköve az uniós összehasonlításban is kiemelkedő földgáztároló kapacitás. A hét eleji adatok szerint az EU-ban a tárolói töltöttség átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán állt, Magyarországon 38 százalékon. A teljes kapacitást nézve a töltöttség mintegy 67 százalékos, ami a jelenlegi ipari és lakossági fogyasztással számolva mintegy 81 napra elegendő. A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, így az átlagfogyasztásig továbbra is fennmarad a korábbi tarifa, amellyel egy háztartás havonta közel 169 ezer forintot takaríthat meg. Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az EU fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van. A Széchenyi István Egyetem által szervezett első Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián a fenntarthatóság aktuális kérdéseit járják körül a kormányzat, a gazdasági szféra, az akadémiai és kutatóintézetek, valamint a civil szféra és véleményvezérek bevonásával pénteken és szombaton.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák