Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: a fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen – tájékoztatta a minisztérium az MTI-t csütörtökön.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az államtitkár hozzátette, a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben, amikor háború dúl, aszály van és járvány után vagyunk, nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járna.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Magyarországon évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – tette hozzá. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország mindig is amellett állt, hogy óvja a környezetet, és kevesebb növényvédőszert használjon – áll a közleményben.

Az AM szerint, ha ezt a rendeletet elfogadják, még jobban drágulna az élelmiszer, nehezebben lehetne hozzájutni, és “nekünk azokról a magyar családokról is gondoskodnunk kell, akiknek az élelem megvásárlása sokkal nehezebb”. Nobilis Márton arra is kitért, hogy a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot a növényvédőszerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmány kiegészítésére. “Ugyanis a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a javaslat elfogadása esetén mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Ráadásul nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az unió mezőgazdasági termelése” – fogalmazott a közlemény szerint.

Az államtitkár hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között. A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett nagyon fontos a megfelelő szaktudás: a hagyományainknak, illetve a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak a növényvédelem területén. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete ezen a területen lát el nélkülözhetetlen feladatot. Nobilis Márton kiemelte, hogy az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a szakma magasabb szintre emelése mellett, hogy a jövőben a növényvédők is megkaphassák a doktori címet – áll a közleményben.

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák