Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára – emelte ki az Agrárminisztérium közleménye szerint köszöntő beszédében Zambó Péter az AM erdőkért felelős államtitkára a tárca konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kiemelkedően fontosnak tartja az erdők egészségi állapotának megőrzését és javítását. Hangsúlyozta, a magyar erdők már napjainkban is a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontnak számítanak. Felkeresésük jelentősen megugrott a világjárvány időszakában, és azóta sem csökkent, meghaladja az évi 40-50 millió látogatási alkalmat. Zambó Péter fontos tapasztalatként említette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a látogatási szokások. Általánossá vált a napi rendszerességű ottlét az erdőben. A gyalogos kirándulás, a bakancsos turizmus mellett pedig a futás, a kerékpározás vagy éppen a lovas sportok is országszerte elterjedtek. A társadalom egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formában igényli az erdei kikapcsolódás lehetőségét – írták.

Az államtitkár hozzátette, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden magyar állampolgár élvezhesse az ország erdeinek hasznait. 2010 óta következetesen támogatják az aktív erdei turizmust. A Bejárható Magyarország Program, a Téry Ödön Turistaház Fejlesztési Program és számos egyéb kezdeményezés eredményeként Magyarország olyan erdei turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, amely képes kiszolgálni az évi 40-50 millió látogató igényeit. Ennek a munkának az élén jár az állami erdőgazdasági cégcsoport, amelynek tagjai mintegy 33 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban turisztikai fejlesztésekre. Az államtitkár kitért a világnappal összefüggésben az erdők egészségi állapotára is, ahol kényes egyensúlyt kell fenntartani, hiszen minél több embernek kínálnak kikapcsolódást az erdőterületen, miközben magukat az erdőket is meg kell menteni a klímaváltozás káros hatásaitól. Az Agrárminisztérium éppen ezért a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a korábbi időszaknál háromszor nagyobb, összesen mintegy 310 milliárd forint támogatási keretet irányzott elő a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére. Zambó Péter kifejtette, “a cél, hogy több erdőnk és jobb, egészségesebb erdeink legyenek, amelyeket ütős vállalkozások kezelnek. Ebben támogatják az erdőgazdálkodókat, hogy a társadalmi hasznot is jelentő tevékenységük a hazai és az európai piacokon is versenyképes legyen”. Kiemelte továbbá, hogy folytatódik az Országfásítási Program is, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy az ország fával borított területe már eléri a 25,4 százalékot – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt

A termelési módok és ágak megváltoztatására is szükség lehet a klímaváltozás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és -ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is; termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Békés megyei Orosházán, gazdafórumon. Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége” – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, csaknem teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi. Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz – jegyezte meg. Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, “és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.

Aláhúzta, elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni; az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről. Kifejtette, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. “Az önkéntesség támogatással fokozható” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani; de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.

“Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk” – közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni – jelentette ki. A kutakról szólva elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a “jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. “Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.

Advertisement

Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez; “fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek”. Szerinte fontos, hogy tanulni kell, “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”. Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál “egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), a laborkapacitásokat is tervezik megerősíteni.

A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és “megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni; és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget tudjanak fizetni, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni. Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. “Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba” – fogalmazott.

Advertisement

Hozzátette, jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik. Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs azzal baj, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni; de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen. A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, “támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.

A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt; az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a “rendszer sorsa megpecsételődött”. A zöldségáfa csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta: a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de “ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”. Bóna Szabolcs türelmet kért az emberektől.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák