Zöldinfó

AM: közösségteremtő, kellemes és hasznos időtöltés a kertészkedés

A világ most zajos körülöttünk, háború, energiaválság fenyeget, ebben a helyzetben külön öröm mindannyiunk számára ápolt, terményektől roskadó, virágoktól pompázó kerteket látni a fővárosban és vidéken. A dolgos kezek megérdemlik az elismerést, az ünneplést, és tapasztalataik megosztásának lehetőségét – mondta a Budapesti Kertbarátok Legszebb Kertjei verseny díjkiosztó ünnepségén Feldman Zsolt.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-07

Szerző:

Hell

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta azt a civil kezdeményezést, amely több ezer fiatalnak és idősnek, nőnek és férfinak kínál örömteli, egyben hasznos elfoglaltságot. Emellett rajtuk és családtagjaikon kívül másokat is jókedvre derítenek a zajos főváros kis oázisai, amelyeknek látványa is kellemesebbé teszik az ott élők mindennapjait – írták. Az Országos Kertbarát Szövetség termény és termékbemutatójával színesített díjkiosztó ünnepségen Feldman Zsolt szólt arról, hogy nemcsak a gyepszőnyeges, különféle tujákkal körülbástyázott díszkerteknek van megnyugtató hatása, de ugyanígy, az egész család örömét szolgálhatja a fáradtságos munkával megtermelt, kiskertekben óvott zöldség és gyümölcs – áll a közleményben. Ráadásul a kétféle kert vegyíthető is, mint ahogyan ezt a díjazottak által bemutatott fotók is bizonyítják. Egy kert lehet közösségépítő és -egybentartó terület is. A főváros több pontján találkozhatunk olyan kiskertekkel, ahol a környező házakban lakók elfoglaltságuktól függően és kedvük szerint tevékenykednek, ahol játékos formában a gyerekek is befoghatók a hasznos tevékenység végzésébe. Így ők is megtapasztalhatják saját munkájuk gyümölcsét, akár szó szerint – idézi a közlemény az államtitkárt.

Ebben az aszály sújtotta évben a kiskertek mellett a nagyobb gazdaságokban, kertészetekben is meg kellett küzdeni a természettel. Ez az év sok helyen az életben maradásról, életben tartásról szólt. Az már mindenki számára egyértelmű, hogy öntözés nélkül nem élnek túl növényeink sem a nagyobb gazdaságokban, sem a kiskertekben. Ezekben a nehéz időkben még inkább felértékelődött egy-egy megfelelően ápolt és gondozott, bőven termő kiskert, ahonnan az egész család megelégedve fogyaszthat – fogalmazott az államtitkár a közlemény szerint. Az ünnepség végén számos egyéni kertművelő közösség, közte egy óvoda gyermekcsoportja is átvehette az Országos Kertbarát Szövetség képviselőitől a díjakat: hasznos kertészeti tanácsokat tartalmazó könyvet, különféle eszközöket és szerszámokat, amelyeknek a jövőben minden bizonnyal hasznát veszik majd – írta az AM.

mti

Kapcsolódó tartalom:agrárminisztérium kertészekdés környezetvédelem

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom