Zöldinfó

AM: közösségteremtő, kellemes és hasznos időtöltés a kertészkedés

A világ most zajos körülöttünk, háború, energiaválság fenyeget, ebben a helyzetben külön öröm mindannyiunk számára ápolt, terményektől roskadó, virágoktól pompázó kerteket látni a fővárosban és vidéken. A dolgos kezek megérdemlik az elismerést, az ünneplést, és tapasztalataik megosztásának lehetőségét – mondta a Budapesti Kertbarátok Legszebb Kertjei verseny díjkiosztó ünnepségén Feldman Zsolt.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-07

Szerző:

Hell

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta azt a civil kezdeményezést, amely több ezer fiatalnak és idősnek, nőnek és férfinak kínál örömteli, egyben hasznos elfoglaltságot. Emellett rajtuk és családtagjaikon kívül másokat is jókedvre derítenek a zajos főváros kis oázisai, amelyeknek látványa is kellemesebbé teszik az ott élők mindennapjait – írták. Az Országos Kertbarát Szövetség termény és termékbemutatójával színesített díjkiosztó ünnepségen Feldman Zsolt szólt arról, hogy nemcsak a gyepszőnyeges, különféle tujákkal körülbástyázott díszkerteknek van megnyugtató hatása, de ugyanígy, az egész család örömét szolgálhatja a fáradtságos munkával megtermelt, kiskertekben óvott zöldség és gyümölcs – áll a közleményben. Ráadásul a kétféle kert vegyíthető is, mint ahogyan ezt a díjazottak által bemutatott fotók is bizonyítják. Egy kert lehet közösségépítő és -egybentartó terület is. A főváros több pontján találkozhatunk olyan kiskertekkel, ahol a környező házakban lakók elfoglaltságuktól függően és kedvük szerint tevékenykednek, ahol játékos formában a gyerekek is befoghatók a hasznos tevékenység végzésébe. Így ők is megtapasztalhatják saját munkájuk gyümölcsét, akár szó szerint – idézi a közlemény az államtitkárt.

Ebben az aszály sújtotta évben a kiskertek mellett a nagyobb gazdaságokban, kertészetekben is meg kellett küzdeni a természettel. Ez az év sok helyen az életben maradásról, életben tartásról szólt. Az már mindenki számára egyértelmű, hogy öntözés nélkül nem élnek túl növényeink sem a nagyobb gazdaságokban, sem a kiskertekben. Ezekben a nehéz időkben még inkább felértékelődött egy-egy megfelelően ápolt és gondozott, bőven termő kiskert, ahonnan az egész család megelégedve fogyaszthat – fogalmazott az államtitkár a közlemény szerint. Az ünnepség végén számos egyéni kertművelő közösség, közte egy óvoda gyermekcsoportja is átvehette az Országos Kertbarát Szövetség képviselőitől a díjakat: hasznos kertészeti tanácsokat tartalmazó könyvet, különféle eszközöket és szerszámokat, amelyeknek a jövőben minden bizonnyal hasznát veszik majd – írta az AM.

mti

Kapcsolódó tartalom:agrárminisztérium kertészekdés környezetvédelem

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom