Zöldinfó
Átadták a Kárpát-medence első ökumenikus turistaútját Arnóton
A Kárpát-medence első ökumenikus turistaútját adták át hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arnóton. A gyalog, kerékpárral és autóval is bejárható útvonal hat települést és több vallási felekezet templomát, épített örökségét érinti.
Nacsa Lőrinc vallásturizmusért felelős miniszteri biztos, a KDNP frakcióvezető-helyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kis-Sajó menti ökumenikus turistaút létrehozásáért együttműködő hat település és az egyházközségek példát mutatnak az egész országnak összefogásból. Hangsúlyozta, a turistaút a lelkiségről, a természetről és az épített örökségről szól, ebben a sorrendben, hiszen szerinte lehetnek csodaszép templomaink és természeti környezetünk, de ha kiveszik belőle a lelkiség, akkor hiába épült meg a turistaút. Úgy fogalmazott, a vallásturizmus és a hat települést érintő útvonal is az Istennel, önmagunkkal, a turistatársainkkal, a helyiekkel, az évszázados örökséggel és kultúrával, valamint a múlttal és a jövővel való találkozásokról szól. Nacsa Lőrinc kiemelte, Európának ma óriási szüksége lenne arra, hogy visszataláljon azokhoz a zsidó-keresztény értékekhez, amelyek egykor naggyá tették a kontinenst.
A közelgő húsvéti ünnep legnagyobb üzenetének a reményt és a békét nevezte, hozzátéve: “egyházaink hite és közösségteremtő munkája nélkül nem lesz béke, és nem lesz válságból való kilábalás”. “A legfontosabb munkánk arról szól, hogy a jóisten üzenetét ne hagyjuk elveszni”, mert Európa és Magyarország számára is a zsidó-keresztény értékek jelentik a jövőt – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. A miniszteri biztos beszédének végén Szent II. János Pál pápáról megemlékezve azt mondta, szükség van a néhai egyházi vezető lelkiségére és gondolataira. Demeter Zoltán fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy földi életünkben akkor találjuk meg életünk célját, ha az a tudat hatja át minden cselekedetünket, hogy az Úrnak szüksége van ránk.
Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő beszédében kifejezte háláját mindazoknak, akik együtt dolgoztak a turistaútvonal létrejöttéért. Közölte: az útvonal megmutatja az embereknek az együvé tartozás sokszínűségét, és azt, hogyan bontsuk le a keresztény felekezetek közötti ellentéteket, és törekedjünk az egységre. “A liberális világ teljesen a saját képére akarja formálni az egész világot, Európát és benne Magyarországot is, ezért most kiváltképp fontos, hogy kitartsunk hitünk és értékeink mellett, fenntartsuk nemzeti identitásunkat és a keresztény Magyarországot” – fogalmazott Csöbör Katalin. Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke rámutatott arra, hogy a vármegye vallásturizmusa országos szinten is jelentős. Elmondta, az új turistaútvonal lehetőséget ad arra, hogy egymás vallási értékeit is felfedezzük, hiszen több vallás templomai és zsidó temető is van az útvonal állomásai között, hidat képezve a felekezetek között.
Üveges István, Arnót független polgármestere elmondta, a turistaút az érintett települések vezetőinek összefogásával jöhetett létre. A gyalog, kerékpárral vagy autóval is bejárható, 17 kilométer hosszú útvonal a felsőzsolcai római katolikus templomnál indul. Érinti az arnóti evangélikus templomot, a sajópálfalai görögkatolikus templomot, a sajóvámosi zsidó temetőt, a sajósenyei ökumenikus templomot, és a boldvai református templomnál ér véget – ismertette. A polgármester úgy fogalmazott, aki hisz Istenben, az elmélyítheti ismereteit, aki nem, az a megismerés céljával járhatja be az útvonalat.
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
