Zöldinfó
Átadták a Kárpát-medence első ökumenikus turistaútját Arnóton
A Kárpát-medence első ökumenikus turistaútját adták át hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arnóton. A gyalog, kerékpárral és autóval is bejárható útvonal hat települést és több vallási felekezet templomát, épített örökségét érinti.
Nacsa Lőrinc vallásturizmusért felelős miniszteri biztos, a KDNP frakcióvezető-helyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kis-Sajó menti ökumenikus turistaút létrehozásáért együttműködő hat település és az egyházközségek példát mutatnak az egész országnak összefogásból. Hangsúlyozta, a turistaút a lelkiségről, a természetről és az épített örökségről szól, ebben a sorrendben, hiszen szerinte lehetnek csodaszép templomaink és természeti környezetünk, de ha kiveszik belőle a lelkiség, akkor hiába épült meg a turistaút. Úgy fogalmazott, a vallásturizmus és a hat települést érintő útvonal is az Istennel, önmagunkkal, a turistatársainkkal, a helyiekkel, az évszázados örökséggel és kultúrával, valamint a múlttal és a jövővel való találkozásokról szól. Nacsa Lőrinc kiemelte, Európának ma óriási szüksége lenne arra, hogy visszataláljon azokhoz a zsidó-keresztény értékekhez, amelyek egykor naggyá tették a kontinenst.
A közelgő húsvéti ünnep legnagyobb üzenetének a reményt és a békét nevezte, hozzátéve: “egyházaink hite és közösségteremtő munkája nélkül nem lesz béke, és nem lesz válságból való kilábalás”. “A legfontosabb munkánk arról szól, hogy a jóisten üzenetét ne hagyjuk elveszni”, mert Európa és Magyarország számára is a zsidó-keresztény értékek jelentik a jövőt – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. A miniszteri biztos beszédének végén Szent II. János Pál pápáról megemlékezve azt mondta, szükség van a néhai egyházi vezető lelkiségére és gondolataira. Demeter Zoltán fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy földi életünkben akkor találjuk meg életünk célját, ha az a tudat hatja át minden cselekedetünket, hogy az Úrnak szüksége van ránk.
Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő beszédében kifejezte háláját mindazoknak, akik együtt dolgoztak a turistaútvonal létrejöttéért. Közölte: az útvonal megmutatja az embereknek az együvé tartozás sokszínűségét, és azt, hogyan bontsuk le a keresztény felekezetek közötti ellentéteket, és törekedjünk az egységre. “A liberális világ teljesen a saját képére akarja formálni az egész világot, Európát és benne Magyarországot is, ezért most kiváltképp fontos, hogy kitartsunk hitünk és értékeink mellett, fenntartsuk nemzeti identitásunkat és a keresztény Magyarországot” – fogalmazott Csöbör Katalin. Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke rámutatott arra, hogy a vármegye vallásturizmusa országos szinten is jelentős. Elmondta, az új turistaútvonal lehetőséget ad arra, hogy egymás vallási értékeit is felfedezzük, hiszen több vallás templomai és zsidó temető is van az útvonal állomásai között, hidat képezve a felekezetek között.
Üveges István, Arnót független polgármestere elmondta, a turistaút az érintett települések vezetőinek összefogásával jöhetett létre. A gyalog, kerékpárral vagy autóval is bejárható, 17 kilométer hosszú útvonal a felsőzsolcai római katolikus templomnál indul. Érinti az arnóti evangélikus templomot, a sajópálfalai görögkatolikus templomot, a sajóvámosi zsidó temetőt, a sajósenyei ökumenikus templomot, és a boldvai református templomnál ér véget – ismertette. A polgármester úgy fogalmazott, aki hisz Istenben, az elmélyítheti ismereteit, aki nem, az a megismerés céljával járhatja be az útvonalat.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.