Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.

Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.

Zöldinfó

Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot

Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése. A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására.

A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez” – hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is” – húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.

A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

Advertisement

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát” – tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak” – emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

„Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”  húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!