Zöldinfó
Átadták az öntözésfejlesztési-oktatási beruházást Szarvason
Átadták kedden a 800 millió forintból megvalósított Öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központot a Békés vármegyei Szarvason.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora elmondta, amikor a klímaváltozás hatásai egyre inkább kihatnak a mezőgazdasági termelésre, akkor nagy szükség van egy olyan gyakorlati képzőhelyre, amely megismerteti a gazdákat a legmodernebb eszközökkel és öntözési-, vízmegtartási technológiákkal. Emellett a beruházás azt is jelenti, hogy Szarvason megmarad és stabilizálódik az oktatás, a felnőttképzés, a szaktanácsadás – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy Békés vármegye így az öntözésfejlesztés hátterének “egy megerősített bázisa” lehet.
Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy a beruházás révén olyan tudásbázis áll majd rendelkezésre, amellyel a gazdák megszerezhetik a legújabb ismereteket; és hogy Szarvason nemhogy megmarad a felsőfokú képzés, hanem országosan is ritkaságszámba menő kurzusokat hoznak ide. Molnár Etele alpolgármester is azt hangsúlyozta, hogy a városban öt telephelyet érintő fejlesztés megtartja a kutatókat, oktatókat, hallgatókat a városban és a gazdákat is segíti. A MATE két év alatt három projektet valósított meg. Prioritási lista alapján előkészítették a harmadlagos öntözőművek felmérését, lefolytatták a műszaki állapotfelmérést és az eredményeket beépítették egy informatikai rendszerbe. Valamint elkészült a szarvasi bemutatóközpont, ahol gyakorlati és elméleti öntözési programokat, gyakorlati bemutatókat valósítanak meg; itt zajlik továbbá a január végén induló első drónpilóta képzés.
Rekonstruáltak egy kéthektáros árasztásos öntözési mintaterületet, ahol egyfajta bemutató gazdaságot alakítottak ki precíziós öntözésre alkalmas konzolos öntözőrendszerrel és nagy teljesítményű elektromos öntözőszivattyúkkal. A fejlesztés harmadik részeként meliorációs (azaz talajjavító) tervcsomagokat, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket kutattak és dolgoztak fel, országos alapszintű meliorációs katasztert alakítottak ki, továbbá kidolgozták a terepi szintű műszaki állapotfelmérés módszertanát. A beruházássorozat az egyetem Környezettudományi Intézetének szakmérnök képzését is segíti gyakorlati képzőhelyként; a gazdák képzését pedig együttműködésben végzik majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az agrárminisztériummal.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
