Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét Debrecenben

Átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét pénteken Debrecenben: a Komondor nevű berendezést a Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) szuperszámítógép központjában helyezték üzembe.

Létrehozva:

|

Spaller Endre, a KIFÜ elnöke az átadáskor elmondta: a szuperszámítógép 4,7 milliárd forintba került, teljesítménye öt petaflops, ami percenként 50 ezer laptopnyi kapacitásnak felel meg. A hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkező szuperszámítógép, azaz a High Performance Computing (HPC) infrastruktúra ma már nélkülözhetetlen a tudományos életben éppúgy, mint az innovatív ipari megoldások kidolgozásánál.

A Debrecenben elhelyezett berendezést az egész országban fogják használni háromnegyed részben kutatók, de 20-25 százalékban a vállalkozásoknak is a rendelkezésükre áll – mondta. Hozzátette: a mindennapokban olyan feladatok megoldásában segít, mint a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, az egészségügy, az anyagtudomány, az asztrológia, vagy az autóipar.

Spaller Endre jelezte, a Komondor bővíthető, ezáltal a jövőben jelentkező további felhasználói igényeket is ki tudja majd elégíteni. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja felidézte: az első, jóval kisebb teljesítményű szuperszámítógépet 2011-ben helyezték üzembe az egyetemen, akkor hetven kutató kezdte meg a munkát a berendezéssel. Ma már csak az egyetemükön több mint száz kutató használja a szuperszámítógépet, amely a DE kezelésében van, de az egész ország tudományos infrastruktúráját szolgálja – fűzte hozzá, megjegyezve: hogy a Komondor elhelyezésére szolgáló épületet, infrastruktúrát úgy alakították ki, hogy a későbbiekben bővíthető legyen a berendezés.

Advertisement

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt emelte ki, hogy a tudomány és a gazdaság mellett energetikai szempontból is fontos a városnak a Komondor. A szuperszámítógép működtetésével keletkező hőt használják ugyanis a jövőben a debreceni sportuszoda fűtésére. Az ehhez szükséges infrastruktúrát most építik ki, így leválhat a távfűtésről – tette hozzá a polgármester.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák