Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az amazóniai esőerdők csaknem egyötöde elpusztult

Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) alkalmából.

Létrehozva:

|

A 200 oldalas dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult. A tanulmány alapján a földhasználat megváltozása miatt az amazóniai esőerdők 18 százaléka tűnt el, az erdőterületek további 17 százaléka pedig nagyon rossz állapotban van. Georg Scattolin, a WWF szakértője felidézte, hogy a glasgow-i klímakonferencián (COP26) 100 ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja az erdők pusztulását, de az ígéretek ellenére az erdőpusztulás még 2022 első félévében is fokozódott. “Ezért most hatékony döntésekre van szükség az esőerdők védelmének biztosítása érdekében” – hangsúlyozta.

A WWF és az amazóniai őslakos csoportok a sarm-es-sejk-i klímakonferencián azt szorgalmazták, hogy a térség 80 százalékát vegyék biológia védelem alá 2025-ig. Ehhez vissza kell szorítani az erdőirtás legnagyobb mozgatórugóit: az illegális bányászatot, a mezőgazdaság számára történő földrablást, a korrupciót, a vadon élő állatok és az esőerdők természeti erőforrásainak illegális kereskedelmét. Az iparosodott országoknak pedig törvényekkel kell megakadályoznia, hogy az esőerdőket olyan termékek előállítása miatt irtsák ki, mint a hús, kakaó, kávé, kukorica, pálmaolaj, fa vagy takarmányszója. Az amazóniai esőerdő ad otthont a gerinces állatfajok kilenc százalékának, a madárfajok 14 százalékának, a halfajok 13 százalékának, a kétéltűfajok nyolc százalékának és a növényfajok 22 százalékának. Az esőerdő a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-tárolója is. A növényzet és a talaj 367-733 gigatonna szén-dioxidot tárol, ami mintegy 18 évnyi globális CO2-kibocsátásnak felel meg.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.

Advertisement

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák