Zöldinfó
Az amazóniai esőerdők csaknem egyötöde elpusztult
Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) alkalmából.
A 200 oldalas dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult. A tanulmány alapján a földhasználat megváltozása miatt az amazóniai esőerdők 18 százaléka tűnt el, az erdőterületek további 17 százaléka pedig nagyon rossz állapotban van. Georg Scattolin, a WWF szakértője felidézte, hogy a glasgow-i klímakonferencián (COP26) 100 ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja az erdők pusztulását, de az ígéretek ellenére az erdőpusztulás még 2022 első félévében is fokozódott. “Ezért most hatékony döntésekre van szükség az esőerdők védelmének biztosítása érdekében” – hangsúlyozta.
A WWF és az amazóniai őslakos csoportok a sarm-es-sejk-i klímakonferencián azt szorgalmazták, hogy a térség 80 százalékát vegyék biológia védelem alá 2025-ig. Ehhez vissza kell szorítani az erdőirtás legnagyobb mozgatórugóit: az illegális bányászatot, a mezőgazdaság számára történő földrablást, a korrupciót, a vadon élő állatok és az esőerdők természeti erőforrásainak illegális kereskedelmét. Az iparosodott országoknak pedig törvényekkel kell megakadályoznia, hogy az esőerdőket olyan termékek előállítása miatt irtsák ki, mint a hús, kakaó, kávé, kukorica, pálmaolaj, fa vagy takarmányszója. Az amazóniai esőerdő ad otthont a gerinces állatfajok kilenc százalékának, a madárfajok 14 százalékának, a halfajok 13 százalékának, a kétéltűfajok nyolc százalékának és a növényfajok 22 százalékának. Az esőerdő a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-tárolója is. A növényzet és a talaj 367-733 gigatonna szén-dioxidot tárol, ami mintegy 18 évnyi globális CO2-kibocsátásnak felel meg.
mti
Zöldinfó
Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget
A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.
Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.
Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.
Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
