Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés

A Wondrwall terméke képes optimalizálni az otthon energiafelhasználását.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Otthonok számára fejlesztett ki hibrid, mesterséges intelligenciával működő, napelemekre csatlakoztatható akkumulátor- és inverterrendszert a Wondrwall nevű brit startup – számol be a PV Magazine. A termék akár 25,6 kilowattórás energiatárolási kapacitást is elérhet. A megújuló energiára szakosodott vállalat rendszere egyszerre működik energiatárolóként és inverterként. Az új termék két változatban, 6,4 és 12,8 kilowattórás akkumulátorral érhető el, és lehetővé teszi további energiatárolók összekapcsolását. A Wondrwall szerint a moduláris felépítésnek köszönhetően a telepítési idő a felére csökken, ami javítja az új termék kereskedelmi gazdaságosságát. A rendszerhez tartozó intelligens elektromosjármű-töltő alig nagyobb, mint egy A5-ös jegyzettömb, a kiegészítő kompakt, független, és 7, illetve 22 kilowattórás változatban is elérhető. A rendszer lítiumvas-foszfát (LiFePO4) akkumulátorokkal rendelkezik, amelyek a kisebbik modellben 3, a nagyobbikban 6 kilowatt töltési teljesítményt kínálnak. A maximális váltakozó áramú kimenet 5, illetve 6 kilowatt, a maximális fotovoltaikus bemenet pedig a kisebb modellnél 8, a nagyobbnál 9 kilowatt. Mindegyik rendszer két maximális teljesítménypont-követő (MPPT) bemenetet tartalmaz, és 99,9 százalékos hatékonyságot ér el. A kisebb rendszer mérete 73 centiméter széles, 20,5 centiméter mély, 92,9 centiméter magas és 95 kilogramm tömegű. A nagyobb rendszer mérete 73 centiméterszer 20,5 centiméterszer 1,399 méter, tömege 154 kilogramm.

Minden további akkumulátor egység 59,4 kilogrammot tesz hozzá a rendszerhez. A termék mesterséges intelligenciával működik, és megújuló energiát használ az otthonok ellátására, jelentős teljesítmény- és költségmegtakarítási előnyöket kínálva a felhasználóknak. Az otthoni energiagazdálkodási rendszer 20 ezer különálló adatpontot képes felhasználni, beleértve az időjárás-előrejelzéseket is, hogy megjósolja az igényeket és automatikusan csökkentse a költségeket. A rendszer emellett képes az autók és az otthoni akkumulátorok töltésére, amikor a kereskedelemben elérhető áram ára a legalacsonyabb, vagy akár negatív árat ér el.

Zöld Energia

Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!

Indiai kutatók szerint a tetőtéri napelemek nappal akár 1,5 °C-kal növelhetik, éjszaka pedig 0,6 °C-kal csökkenthetik a városi hőmérsékletet, miközben javíthatják a légszennyezettségi szinteket.

Létrehozva:

|

Szerző:

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre, írja a pv-magazine.com. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet. A nemzetközi kutatócsoport egy új modellt dolgozott ki a napelemek városi mikroklímákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A modell a legújabb időjárás-előrejelző rendszereket ötvözi épületenergetikai modellekkel, és különböző városokban, köztük az indiai Kalkuttában tesztelték, hogy megbízható eredményeket kapjanak. A kutatás során több városi helyszínt vizsgáltak, és azt találták, hogy a tetőtéri napelemek napközben jelentősen megnövelik a tetőfelületek hőmérsékletét, mivel a napelemek a napenergia mintegy 90%-át elnyelik. Az éjszakai időszakban azonban a napelemek hűtő hatást fejtenek ki, csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A kutatás nemcsak a tetőtéri napelemek hőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is megállapította, hogy a telepítések jelentősen befolyásolják a városi légkör dinamikáját és a légszennyezettségi szinteket is. A napelemek által okozott emelkedett hőmérséklet javítja az alsó légköri keveredést, csökkentve a felszíni légszennyezettséget.

Az eredményeket a Nature Cities folyóiratban publikálták, és a kutatást többek között az indiai Kalkutta Egyetem, az USA Massachusettsi Műszaki Intézete (MIT) és az ausztráliai New South Wales Egyetem kutatói végezték.

 

Kép: University of Calcutta, Common License CC BY 4.0

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák