Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az energiatárolás reformjára készül mérkönök egy csoportja a Közel-Keleten

A sűrített levegős energiatároláson alapuló technika a melegebb éghajlatú területeken lehet különösen hasznos.

Létrehozva:

|

A Sardzsai Egyetem csapata olyan megoldást talált, amellyel a sűrített levegős energiatárolást (CAES) használhatják fel hűtési célokra a forró éghajlatú területeken – számol be a PV Magazine. Az Egyesült Arab Emirátusokban működő intézet számára a téma kiemelt fontosságú, hiszen az országban az áramigényt jelentősen befolyásolják a légkondicionálók. „A kutatásban javasolt hűtőrendszer egy sűrített levegős energiatároló rendszerből ered” – mondta Abdul Hai Al-Alami, a csapat tagja. A szakértő szerint a berendezés úgy működik, hogy a többletenergiát a napelemes farmokról egy légkompresszorba irányítja, amely a tárolótartályokat körülbelül 20-30 bar nyomásig tölti fel.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Amikor a napfényhiányos időszakokban energiára van szükség, a levegő egy légturbinába kerül, amely egy elektromos generátorhoz van csatlakoztatva. A kutatók a rendszert egy meglévő CAES berendezés kiegészítőjeként írták le. A rendszer hasonlóan működik, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható kompressziós hűtő klímaberendezés. Az eszköz a piacon elérhető légforrásokat és előtöltött nitrogéntartályokat használ.

A töltési fázisban a rendszer olyan hengerekre támaszkodik, amelyek egy 9 lóerős levegőmotorhoz kapcsolódnak. Ily módon a sűrített levegő helyzeti energiáját és az áramló levegőben lévő mozgási energiát mechanikus forgómozgássá alakítják. A levegőmotor egy 1:8 arányú sebességváltóhoz, az pedig egy 3,5 kilowattos állandó mágneses elektromos generátorhoz csatlakozik. A kiürítés egy víztartályban lévő rendszeren át történik.

Advertisement

A berendezés nagyjából 5 Celsius-fokos vizet tud előállítani a légkondicionálók számára. Hai Al-Alami szerint a rendszer forró éghajlaton nemcsak az akkumulátorok helyettesítésére alkalmas, hanem a klímaberendezések üzemeltetéséhez is. „A sűrített levegős energiatároló rendszer 26 százalékos hatékonyságnövekedést is elért, ami nagy előny” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy a táguló levegő által biztosított hűtés jelentősen csökkenti a klímakompresszorok energiaigényét. A fejlesztés mellett szól az is, hogy meglehetősen olcsó megoldás.

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák