Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU betiltja az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását

Jogszabállyal akadályozná meg az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács az erdőírtáshoz és az erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását – közölte az Európai Bizottság kedden.

Létrehozva:

|

A testület sajtóközleménye szerint a jogszabály alkalmazása hozzájárul a globális erdőirtás és erdőpusztulás, így a biodiverzitás csökkenésének megállításához. Az új szabályok hatályba lépésével minden érintett vállalatnak szigorú átvilágítást kell majd végeznie, ha pálmaolajat, szarvasmarhát, szóját, kávét, kakaót, fát és gumit, valamint ezekből származó termékeket hoz forgalomba az EU piacán: a kereskedőknek bizonyítaniuk kell, hogy az árucikkeket erdőírtás-mentes földterületen termelték, a kibocsátó országban hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az uniós tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a szabályok be nem tartása hatékony és visszatartó erejű szankciókat – magas pénzbírságot – vonjon maga után. Az Európai Bizottság kockázatértékelési rendszert vezet be, a kockázati szintektől függnek majd a vállalatokra vonatkozó kötelezettségek. Ez segít majd abban is, hogy az EU a partnerországokkal közösen irányítsa az erdőirtás megállítására irányuló tevékenységét, különös tekintettel a helyi közösségek és az őslakosok védelmére – közölte a bizottság.

Az Európai Parlamentnek és a tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia az új rendeletet. Amint az hatályba lép, a piaci szereplőknek 18 hónapjuk lesz az új szabályok végrehajtására. A kisvállalkozások számára az EU hosszabb alkalmazkodási időszakot biztosít. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az Európai Unió területét meghaladó terület – veszett oda az erdőirtás miatt. Uniós adatok szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból, főként az erdőirtásból származik.

 

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák