Zöldinfó
Az EU betiltja az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását
Jogszabállyal akadályozná meg az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács az erdőírtáshoz és az erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását – közölte az Európai Bizottság kedden.
A testület sajtóközleménye szerint a jogszabály alkalmazása hozzájárul a globális erdőirtás és erdőpusztulás, így a biodiverzitás csökkenésének megállításához. Az új szabályok hatályba lépésével minden érintett vállalatnak szigorú átvilágítást kell majd végeznie, ha pálmaolajat, szarvasmarhát, szóját, kávét, kakaót, fát és gumit, valamint ezekből származó termékeket hoz forgalomba az EU piacán: a kereskedőknek bizonyítaniuk kell, hogy az árucikkeket erdőírtás-mentes földterületen termelték, a kibocsátó országban hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az uniós tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a szabályok be nem tartása hatékony és visszatartó erejű szankciókat – magas pénzbírságot – vonjon maga után. Az Európai Bizottság kockázatértékelési rendszert vezet be, a kockázati szintektől függnek majd a vállalatokra vonatkozó kötelezettségek. Ez segít majd abban is, hogy az EU a partnerországokkal közösen irányítsa az erdőirtás megállítására irányuló tevékenységét, különös tekintettel a helyi közösségek és az őslakosok védelmére – közölte a bizottság.
Az Európai Parlamentnek és a tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia az új rendeletet. Amint az hatályba lép, a piaci szereplőknek 18 hónapjuk lesz az új szabályok végrehajtására. A kisvállalkozások számára az EU hosszabb alkalmazkodási időszakot biztosít. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az Európai Unió területét meghaladó terület – veszett oda az erdőirtás miatt. Uniós adatok szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból, főként az erdőirtásból származik.
Zöldinfó
A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz
Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.
Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.
A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.
A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
