Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU betiltja az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását

Jogszabállyal akadályozná meg az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács az erdőírtáshoz és az erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását – közölte az Európai Bizottság kedden.

Létrehozva:

|

A testület sajtóközleménye szerint a jogszabály alkalmazása hozzájárul a globális erdőirtás és erdőpusztulás, így a biodiverzitás csökkenésének megállításához. Az új szabályok hatályba lépésével minden érintett vállalatnak szigorú átvilágítást kell majd végeznie, ha pálmaolajat, szarvasmarhát, szóját, kávét, kakaót, fát és gumit, valamint ezekből származó termékeket hoz forgalomba az EU piacán: a kereskedőknek bizonyítaniuk kell, hogy az árucikkeket erdőírtás-mentes földterületen termelték, a kibocsátó országban hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az uniós tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a szabályok be nem tartása hatékony és visszatartó erejű szankciókat – magas pénzbírságot – vonjon maga után. Az Európai Bizottság kockázatértékelési rendszert vezet be, a kockázati szintektől függnek majd a vállalatokra vonatkozó kötelezettségek. Ez segít majd abban is, hogy az EU a partnerországokkal közösen irányítsa az erdőirtás megállítására irányuló tevékenységét, különös tekintettel a helyi közösségek és az őslakosok védelmére – közölte a bizottság.

Az Európai Parlamentnek és a tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia az új rendeletet. Amint az hatályba lép, a piaci szereplőknek 18 hónapjuk lesz az új szabályok végrehajtására. A kisvállalkozások számára az EU hosszabb alkalmazkodási időszakot biztosít. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az Európai Unió területét meghaladó terület – veszett oda az erdőirtás miatt. Uniós adatok szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 11 százaléka az erdőgazdálkodásból, főként az erdőirtásból származik.

 

Advertisement

Zöldinfó

Új gázmotoros blokk erősíti a magyar villamosenergia-rendszert Csepelen

Hibrid erőművet helyez üzembe az Alpiq Csepelen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átadták az Alpiq Magyarország legújabb fejlesztését a csepeli erőmű területén, a gázmotoros, hibrid erőművi blokk kialakítására 23 milliárd forintot fordított a vállalat – írja az alternativenergia.hu. Briglovics Gábor, az Alpiq Magyarország ügyvezetője az átadón elmondta: a csepeli gázmotoros erőmű teljesítménye 50 megawatt (MW), üzembe helyezésével a két csepeli erőmű összteljesítménye 450 megawattra nő. A hibrid gázmotoros technológia jelentősége a rugalmasságban van, segíti az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-rendszerbe. A gázmotorok akkor indulnak el, amikor szükség van az áramtermelés növelésére – ismertette az ügyvezető. Hozzátette, hogy a vállalat önerőből építette meg a gázmotoros blokkot és az energiatárolót. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára kiemelt kormányzati törekvésként említette, hogy a klímavédelmi célok megvalósítása mellett a vállalatok versenyképessége növekedjen, és az energiarendszer modernizációja piaci alapon, lehetőleg minimális állami támogatással és transzparensen valósuljon meg Magyarországon.

Briglovics Gábor hangsúlyozta, az idén nyáron tapasztalt időjárási jelenségek felértékelték az energiabiztonság és az energiaellátás kérdését, és a rendszer stabilitása kulcsfontosságú lesz a jövőben is. A csepeli gázmotoros erőmű az energiatermeléskor keletkező környezeti terhelés csökkentésében is szerepet játszik. A megnövekvő fogyasztói igényekre való gyors reagálást az erőmű nagy teljesítményű energiatárolói biztosítják addig, amíg a gázmotorok át nem veszik a terhelést. A gyors reagálás érdekében korábban a termelő egységeket folyamatosan forgó tartalékban kellett tartani, tehát folyamatosan üzemeltek a turbinák, ami felesleges üvegházhatású gázkibocsátással járt – mondta az ügyvezető.

A GEM energetikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: az erőmű a megbízható, hosszú távú befektetői gondolkodás és a magyar innovativitás kombinációjának jelképe. Tótth András egyebek mellett kiemelte, hogy az Alpiq azért tudott versenyképes maradni Magyarországon, mert időben érzékelte a piaci igények változását, és reagált erre. Az Alpiq Magyarország az eseményről szóló közleményében ismertette: az erőmű fejlesztésével tovább nő az Alpiq jelentősége a magyar villamosenergia-termelésben.

Advertisement

A svájci tulajdonú vállalat Csepel II. elnevezésű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőműve 2002-ben kezdte meg működését, ez volt az első, magántőkéből finanszírozott ilyen magyarországi létesítmény. Az erőmű a villamosenergia-termelés mellett mintegy 20 ezer dél-budapesti lakást lát el távfűtéssel. A beruházás átadásán részt vett többek között Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Csepel országgyűlési képviselője, Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete és Antje Kanngiesser, az Alpiq Group vezérigazgatója.v

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák