Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU új szabványokat javasol a járművek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében

Az Európai Bizottság csütörtökön javaslatot terjesztett elő az EU-ban értékesített új gépjárművek légszennyezésének csökkentésére, a levegőminőség javításnak érdekében.

Létrehozva:

|

A javaslat értelmében, az Euro 7 kibocsátási előírások az összes gépjárműre vonatkozó kibocsátási határértékeket egységes szabályrendszerbe foglalják. Az új szabályok üzemanyag- és technológiasemlegesek, azaz ugyanazokat a határértékeket írják elő, függetlenül attól, hogy a jármű benzint, dízelt, elektromos meghajtást vagy alternatív üzemanyagokat használ. Az Euro 7 előírások lesznek az első olyan kibocsátási szabványok világszerte, amelyek túlmutatnak a kipufogócsövekből származó kibocsátások szabályozásán, és további határértékeket állapítanak meg a fékekből származó részecske illetve a gumiabroncsokból származó mikroműanyag-kibocsátásra. A javaslat biztosítaná továbbá, hogy az új autók hosszabb ideig maradjanak “tiszták” tehát kevésbé légszennyezők, minden járműnek az eddiginél hosszabb ideig kell majd megfelelnie a szabályoknak: a személygépkocsik és kisteherautók megfelelőségét addig fogják ellenőrizni, amíg ezek a járművek el nem érik a 200 ezer kilométert és a 10 éves kort.

Az Európai Bizottság szerint az új szabványok alkalmazása várhatóan a személygépkocsik esetében 35, a buszok és tehergépkocsik esetében pedig 56 százalékkal csökkentik majd a károsanyag-kibocsátást. A javaslatot testület az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a két uniós testület ezt jóváhagyta az új szabványok 2025-ben lépnek hatályba.

mti

Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!