Zöld Közlekedés
Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat
A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.
A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.
A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.
Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.
A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.
A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.
Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével
