Zöld Közlekedés
Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat
A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.
A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.
A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.
Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.
A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.
A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.
Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.
Zöld Közlekedés
Már Magyarországon is érezhető az elektromos autók térnyerése
Az Európai Unióban éves összevetésben 4,2 százalékkal, 3,794 millióra nőtt az új autók eladása az idei első négy hónapban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A négy hónapban 746 899 új akkumulátoros elektromos autót (BEV) regisztráltak, ezzel az EU teljes autópiacán a részesedésük 19,7 százalék volt, nagyobb az egy évvel korábbi 15,3 százaléknál – írja az alternativenergia.hu. Az EU négy legnagyobb piaca közül háromban erősen nőtt a BEV-autók regisztrációja: Olaszországban 73,1 százalékos, Franciaországban 48,2 százalékos, Németországban pedig 41,3 százalékos emelkedést jegyeztek föl. Ezzel szemben Belgiumban csak szerény, 1,1 százalékos növekedést mértek. A hibrid-elektromos (HEV) autók részesedése 35,3 százalékról 38,2 százalékra emelkedett. Eközben a benzinüzemű autók piaci részesedése az egy évvel korábbi 28,5 százalékról 22,5 százalékra esett vissza idén áprilisban, a dízelüzemű járműveké pedig 9,6 százalékról 7,7 százalékra zsugorodott.
Az ACEA adatai szerint Magyarországon az idei első négy hónapban 48 ezer 291 új autót hoztak forgalomba, 10,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A BEV-autók eladása 48,4 százalékkal 4617-re nőtt. A benzinüzeműekből 9,1 százalékkal kevesebbet, 9652-öt, a dízelüzemű autókból 15,9 százalékkal kevesebbet, 4538-at regisztráltak. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók eladása 112,8 százalékkal 3703-ra ugrott, míg a hibrid-elektromos (HEV) autóké 13,3 százalékkal, 25 ezer 618-ra emelkedett. A Volkswagen csoport (beleértve egyebek között a Skodát, Audit, Seatot, Porschét) eladásai az idei első négy hónapban az EU-ban 2,9 százalékkal nőttek, a Renault-é 7,4 százalékkal estek, a Stellantisé pedig 7,8 százalékkal emelkedtek.
A német luxusautó-gyártó, a BMW Csoport idei első négyhavi értékesítése 3,9 százalékkal nőtt, míg fő riválisa, a Mercedes-Benzé 3,8 százalékkal emelkedett. A dél-koreai Hyundai Csoport autóeladásai 3,1 százalékkal, a japán Toyota Csoporté 2,5 százalékkal, az amerikai Ford Motoré pedig 18,4 százalékkal estek vissza a tavalyi első négy hónappal összevetve. Az amerikai elektromosautó-gyártó Tesla autóeladásai az Európai Unióban január-áprilisban 61,7 százalékkal, 67 ezer 389-re emelkedett éves szinten. Eközben a kínai BYD eladásai 152,9 százalékkal, 71 ezer 863-ra nőttek.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés15 óra telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari