Zöld Közlekedés

Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat

A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-30

Szerző:

Vanessza

A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.

A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.

Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.

A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.

A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.

Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.

Kapcsolódó tartalom:autóipar autósport f1 fenntarthatóság károsanyag-kibocsátás szén-dioxid

Zöld Közlekedés

Visszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában

Tovább bővült az európai újautó-piac 2026 első kilenc hónapjában: az Európai Unióban 5,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal nőtt az új személyautók forgalomba helyezése az Európai Unióban, miközben jelentősen emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése – írja az alternativenergia.hu. Január és szeptember között 8,52 millió új személyautót helyeztek forgalomba az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 8,06 millióval. Szeptemberben 971 ezer új autó kapott rendszámot, ami 9,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 48,5 százalékkal, 1,93 millióra emelkedett, piaci részesedésük pedig 22,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibridek maradtak a legnépszerűbb hajtásláncok 36,3 százalékos részesedéssel és 3,09 millió eladott járművel. A tölthető hibridek (PHEV) forgalomba helyezése 18,6 százalékkal, 860 ezerre bővült, részesedésük 10,1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a benzinüzemű autók eladása 19,1 százalékkal, a dízeleké 19,5 százalékkal csökkent; együttes piaci részesedésük 28,2 százalékra mérséklődött a tavalyi 36,9 százalékról.

A négy legnagyobb uniós piac közül Németországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 8,6 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése az első kilenc hónapban, Franciaországban pedig 4,1 százalékos bővülést regisztráltak. A tisztán elektromos autók értékesítése Franciaországban 79,1 százalékkal, Németországban 58,1 százalékkal, Spanyolországban 39,5 százalékkal, Olaszországban pedig 66,7 százalékkal emelkedett. A hibrid járművek iránti kereslet Olaszországban 20,8 százalékkal, Spanyolországban 20,5 százalékkal nőtt, míg Németországban 4,9 százalékos, Franciaországban pedig 0,6 százalékos bővülést mértek.

Magyarországon január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az akkumulátoros elektromos autók eladása 30,1 százalékkal, 10 443-ra nőtt, a tölthető hibrideké 111,8 százalékkal, 9834-re emelkedett, a hibrideké pedig 12,7 százalékkal, 54 774-re bővült. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 2,5 százalékkal csökkent, a dízeleké pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.

Gyártói bontásban a Volkswagen-csoport maradt a legnagyobb szereplő az EU-ban 2,23 millió eladott autóval, ami 0,7 százalékos növekedés éves összevetésben. A Stellantis 5,1 százalékkal, 1,34 millióra bővítette értékesítését. A BMW-csoport eladásai 4,6 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,6 százalékkal emelkedtek. A gyorsan növekvő márkák közül a kínai BYD 154,4 százalékkal, 206 ezer járműre növelte uniós eladásait, míg az amerikai Tesla 68,9 százalékos bővüléssel 188 ezer autót értékesített az év első kilenc hónapjában.

Tovább olvasom