Zöld Közlekedés
Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat
A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.
A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.
A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.
Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.
A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.
A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.
Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.
Zöld Közlekedés
Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron
Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.
A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.
A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.
A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.
Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.
A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
