Zöld Közlekedés
Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat
A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.
A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.
A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.
Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.
A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.
A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.
Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.
Zöld Közlekedés
Mielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
Nem a közel 120 ezer elektromos rollerrel van gond, a szabályozásuk és felelősségteljes használatuk a kulcs.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Iparági becslések alapján 100-120 ezer elektromos roller van forgalomban Magyarországon, amelyek 10-15 százaléka applikációból bérelhető, megosztott roller, a többi viszont magántulajdonban van – írja az alternativenergia.hu. A rollerek számának növekedésével sajnos a baleseti statisztikákban is egyre gyakrabban jelennek meg a rolleres balesetek, holott – hivatalos szabályozás hiányában – legalább a közlekedési alapelvek és a kerékpárokra vonatkozó szabályok betartásával biztonságosan lehetne közlekedni az elektromos rollerekkel is. Magyarországon az elektromos rollerek használata 2018-tól egyre kiterjedtebb, vagyis már ott vannak a közúthálózaton is, ennek ellenére – a sajtóhírekkel és a közhiedelemmel ellentétben – máig sincs olyan hivatalos szabályozás, amely kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozna. Ugyanakkor általános a szakmai egyetértés abban, hogy az elektromos rollereket lehet biztonságosan használni a mindennapi közlekedésben, ehhez azonban szükséges az eszközökre vonatkozó (KRESZ) szabályozás mielőbbi elfogadása, s ezen felül edukációs programok elindítása is.
A Jövő Mobilitása Szövetség több körben, legelőször 2022-ben nyújtott be átfogó szabályozási javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehet megfelelően integrálni az e-rollereket a közlekedésbe, s az elmúlt években aktív szerepet vállalt a KRESZ megújítását célzó közlekedésszakmai fórumokon, ahogy a rollereket is magába foglaló új KRESZ-tervezet kialakításában is. A szövetség a tagjainál felhalmozott nem egy esetben évtizedes gyakorlati tapasztalaton alapuló szakértelemmel csatlakozott a Közlekedéstudományi Intézet mikromobilitási munkacsoportjához, amely – több, a mikromobilitási területen aktív kutató és iparági szakértő észrevételeit is tartalmazó javaslati csomagot készített a szabályozás mielőbbi bevezetése érdekében.
Kárpáti András a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy „a konkrét (KRESZ) szabályozási javaslat lényegében kész, s ezt a legszélesebb szakértői egyetértés övezi. Nyilván szükséges a finomhangolás, de a közös cél nem lehet más, minthogy a szabályozás mielőbb érvénybe lépjen. Meggyőződésem, hogy ezáltal a közlekedők és a hatóságok számára is egyértelmű helyzet állna elő, ami a balesetek számának csökkenéséhez fog vezetni, már rövid távon is”. A szövetség elnöke üdvözölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon javaslatát, amely szerint a rollerekre vonatkozó szabályozást a teljes KRESZ-től külön, gyorsított ütemben kell tárgyalni és bevezetni. Bejelentette, hogy június 17-én az iparági párbeszédnek helyt adó, az elektromos rollerekre fókuszáló mikromobilitási konferenciát is rendeznek Budapesten, ahol bemutatják a szakmai körökben széles elfogadottságnak örvendő szabályozási javaslataikat is.
Kárpáti András hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás csak az alapfeltétel, aminek ki kell egészülnie a megfelelő edukációs és szemléletformáló programokkal. Már jelenleg is futnak e-rolleres edukációs programjaik, amelyeket iskolába kitelepülve, városi és kerületi nyílt napokon, illetve saját helyszínen, a Magyar Mobilitási és Autóklubbal közösen megalkotott WEMOVE mobilitási parkban is bemutatnak, készen állnak ezek kiterjesztésére. Már véglegesítés alatt áll a Közlekedés Tudományi intézet által is validált rolleres oktatási programjuk, amit a megyei balesetmegelőzési szervekkel közösen terveznek az ország minden pontjára eljuttatni az óvodás korú gyermekektől egészen az érettségizőkig.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
