Zöld Közlekedés
Az F1 a fenntarthatóság élén: az autóipar előtt jár a versenysorozat
A Formula-1 a versenyhelyszínek között gyakran költözik, ami komoly emisszióval jár.
A Netflix népszerű F1-sorozata, a Formula 1: Hajsza a túlélésért megjelenése óta az autósport-bajnokság ismét rég nem látott népszerűségnek örvend. A fenntarthatóságért tett erőfeszítések közepette azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár az F1-re – írja az Impakter.
A versenysorozat 2019-ben mutatta be első fenntarthatósági stratégiáját, ekkor vállalták, hogy 2030-ra nettó zéróra csökkentik a kibocsátást, ami igen ambiciózus vállalás egy olyan sportágtól, amely jelentős emissziót produkál. A jelentés szerint az F1 évente körülbelül 256 ezer tonna szén-dioxidot termel, a kibocsátás 73 százalékát pedig a logisztika állítja elő, ami a versenysorozat vándorlásából adódik.
Érdekes, hogy az F1 teljes emissziójának mindössze 0,7 százaléka származik közvetlenül a versenyautókból – a kocsik a legmodernebb hibrid technológiával működnek. A fenntarthatóság fontosságát egyébként már a stratégia kiadása előtt a Formula-1 több arca is nyilvánosan támogatta, közéjük tartozik Lewis Hamilton.
A verseny mögött álló anyavállalat az amerikai Liberty Media, amely 2017-ben vásárolta meg az F1-et. A felmérések alapján a cég kifejezetten rosszul teljesít a kibocsátási méréseken. Ahhoz, hogy a Formula-1 ténylegesen elérje a nettó zéró emissziót, az egész üzleti modellt alapjaiban kell újragondolni. Az F1 keretében kéthetente költözik a rendezvény, ami jelentős kibocsátást okoz, éppen ezért a reformokat a logisztikánál érdemes kezdeni.
A döntéshozók már vizsgálják, hogy a naptári koordinációval, a regionális fordulókra való felosztással miként mérsékelhetnék az utazási távolságokat. Megoldás lehet továbbá, hogy miként a pandémia alatt, úgy a csapatok a jövőben is virtuális garázsokból figyeljék a versenyt, ezzel kerülve el az utazás szükségességét. Az is számításba jöhet, hogy kiiktassák az éjszakai versenyeket, amelyek jelentős energiafogyasztással járnak.
Ami magukat a járműveket illeti, az F1-es csapatok a technológiai fejlődés élvonalába tartoznak, hiszen a világ legjobb mérnökeivel dolgoznak. A verseny fejlesztései egyébként sok esetben a fogyasztói világot is elérik, ezért a Formula-1 hozzájárulhat a közlekedés emissziójának csökkentéséhez.
Zöld Közlekedés
Használt villanyautók: drágábbak lettek a hibrideknél Magyarországon
Egyre fiatalabb és drágább autók kerülnek a piacra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5 százalékkal, 35,6 százalékra esett vissza – emelte ki az alternativenergia.hu. A 2,5-10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent. Tovább erősödött a 2,5-5 millió forint közötti középkategóriás autók aránya 2,4 százalékkal, az 5-10 millió forintos szegmensé pedig 2,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. A 10 millió forint feletti autók aránya érdemben nem változott. A meghirdetett autók fele továbbra is benzines volt: áprilisban 55 340 benzines és 48 370 dízel személyautó szerepelt a kínálatban. A hibridek száma elérte az 5500-at, míg elektromos autóból mintegy 5400-at hirdettek a használtautó.hu felületén.
Éves összevetésben legnagyobb mértékben a hibrid meghajtású autók száma nőtt 32,2 százalékkal, míg az elektromosoké 2,3 százalékkal növekedett. Emellett a benzinmeghajtásúaké 3,7 százalékkal és a dízelmeghajtású autók száma 4,4 százalékkal emelkedett. Az elemzés megállapította: a benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert futottak, míg a dízelek esetében ez az érték meghaladta a 220 ezret. Az átlagéletkor alapján ugyanakkor továbbra is a benzinesek számítanak idősebbnek: a benzines modellek átlagosan 13,4, a dízelek 12,3 évesek voltak. Mindkét hajtásláncnál csökkent az átlagos futásteljesítmény az előző évhez képest.
Áprilisában az elektromos autók átlagára 11,48 millió forint volt, amivel ismét megelőzték a hibrideket, amelyek átlagosan 11,07 millió forintos árszinten szerepeltek a kínálatban. Az elektromos autók átlagára éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg a hibrideké ennél jóval nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal mérséklődött – emelte ki a közlemény. A benzines modellek évente átlagosan 6,9 százalékot, a dízelek 7,7 százalékot veszítenek az értékükből, míg az elektromos autók esetében ez az arány 8,1 százalék. Minden további ezer megtett kilométer átlagosan 0,2 százalékkal csökkenti az autók árát.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását