

Zöldinfó
Az olaszok harmada nem tudja majd fizetni a rezsiköltséget a felmérések szerint
Az olaszok már az ügyvivő kormány által meghirdetett energiatakarékossági program előtt rövidebbre húzták a nadrágszíjat a csütörtökön közölt felmérések szerint, melyek azt mutatják, hogy az olaszok több mint fele nehezen tudja fizetni a lakásbéreket, harmaduknak pedig karácsonyra nem lesz pénze a rezsire.
Az egyik legnagyobb olaszországi élelmiszer-üzletláncot üzemeltető Coop közölte adatait a lakosság fogyasztási szokásairól. A több közvélemény-kutatóval közösen végzett felmérés azt mutatja, hogy az olaszok 68 százaléka szigorú takarékosságba kezdett az infláció és a növekvő energiaárak hatására. A hatvan milliós országban 24,5 millió olasz vásárol kevesebb élelmiszert mint a korábbi évek ugyanezen időszakában. Ezzel egy időben nem mondanak le a minőségi termékekről. A felmérés rámutatott, hogy a fogyasztók a pandémia alatt bevált gyakorlatot követik, vagyis ha nem tudnak eljárni étterembe, otthon igyekeznek különleges ételeket készíteni. A számok azt mutatják, hogy a lakást bérlők 57 százaléka egyre nehezebben tudja kifizetni a lakbért, 26 százalékuk a bérleti díj halasztását vagy felfüggesztését kéri. Ami a növekvő rezsiköltségeket illeti, az olaszok egyharmada karácsonyra nem fogja tudni kifizetni azokat. Az ügyvivő kormány gáz-takarékossági tervezetet közölt az októberi fűtési szezon kezdetére: a csomag szerint egy héttel később indul a fűtési idény, és tavasszal egy héttel korábban ér véget. A különböző éghajlatú tartományok közölte dátumok szerint elsőként Észak-Olaszországban, október 22-én indul a fűtési szezon, legutoljára pedig a déli szigeteken kapcsolják be a fűtést, ahol akár december 8-ig várnak. A legmelegebb térségekben legfeljebb napi öt órát lehet fűteni, a leghidegebb részeken napi tizenhárom órát. Milánóban október 22-től április 7-ig tart a fűtési szezon napi 13 óra fűtéssel. Rómában november 8-től április 7-ig napi tizenegy óra megengedett fűtéssel. A szicíliai Palermóban november 22-től március 23-ig napi kilenc órával. A legdélibb sziget Lampedusán december 8-től lehet majd földgázzal fűteni.
mti

Zöldinfó
Természetközeli élőhelyek helyreállítása kezdődött az Őrségben
Négy helyszínen újulnak meg patak menti területek, kaszálók és vizes élőhelyek az Őrségi Nemzeti Parkban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 535 millió forint támogatást nyert a KEHOP Plusz programban, amelyből vizes élőhelyek, kaszálók és patak menti területek újulnak meg -írja az alternativenergia.hu. A projekt célja a biológiai sokféleség védelme és az élőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése – közölte az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Őriszentpéteren. Rácz András kiemelte, hogy a KEHOP Plusz program keretében a 10 nemzeti park igazgatóságnál összesen 59 projekt indul el, amelyek éveken keresztül javítják majd Magyarország természeti környezetének állapotát. Az 59 beruházás összértéke 41,1 milliárd forint, és közel 100 ezer hektárt érint a beavatkozás, legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, infrastruktúra-fejlesztésről vagy természetvédelmi szemléletformálásról. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét projektje 4,3 milliárd forint támogatásban részesül, melyek együttesen több mint 1100 hektáron javítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit. A most kezdődő, 128 hektárt érintő beruházás négy helyszínen valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kerca-patak természetes mederalakulatainak helyreállítása, ahol a víz kis- és középvizes időszakban újra a természetes mederbe kerülhet, valamint a Gyöngyös-patak mentén kialakuló lassú áramlású, sekély vizű élőhelyek rekonstrukciója, amelyek eddig hiányoztak a térség ökológiai palettájáról – írták.
Az államtitkár a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy az élőhely-rekonstrukciók nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontosak. A természetvédelmi beruházásokkal együtt fejlődik az ökoturizmus, erősödik a környezeti nevelés, és nő a helyi közösségek természeti értékek iránti elkötelezettsége is. Rácz András kiemelte: a természetvédelem nemcsak értékmegőrzés, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is lehet, különösen olyan térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért a kormány továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi is megismerhessék Magyarország kiemelkedő természeti örökségét – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Közeleg az EPR adatszolgáltatás határideje – Július 20-ig kell jelenteni a negyedéves adatokat
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Benzines, dízeles, elektromos: mindegyikre nőtt az igény – itt vannak a friss számok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Viharpróba az MVM-nek: rekordsebességgel állították helyre az áramot