

Zöldinfó
Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.
A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.
Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.
A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.
Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.