Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Létrehozva:

|

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Advertisement

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenes öntözővíz, milliárdos védekezés – így küzdenek az aszály ellen

A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre elmondta: a vízgyűjtőn tapasztalható csapadékhiány a Tisza vízhozamának csökkenését okozza. Az érintett vízügyi igazgatóságok felkészültek a nyaranta szűkös készletek pótlására – írja az alternativenergia.hu. A Felső-Tiszán, a Tisza-tóban, és a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben, az állami főművekben és öntöző csatornákban márciustól napjainkig felhalmozott és betárolt 650 millió köbméter vízkészletnek köszönhetően, a lakossági és az ökológiai vízigények kielégítése mellett a gazdálkodók mezőgazdasági célú vízigényét is menetrend szerint, maradéktalanul ki tudják elégíteni – jelentette ki. A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme – közölte. Hozzátette, tovább tart a forró, csapadékmenetes és száraz időjárás, aminek következtében a Tisza vízhozama és a Tisza-tó vízmérlege jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A korábbi kormányzati intézkedések által, a március óta tartó vízmegtartásnak, valamint az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtásának köszönhetően 178 millió köbméter többlettel lehet számolni, így a rendkívüli aszály ellenére a tározók terében, a főművi csatornák és a holtágak medrében 650 millió köbméter, egyharmad Balatonnak megfelelő vízkészlet áll rendelkezésre- mondta. Ebből a mennyiségből bőven jut a lakossági vízigények kielégítésére, valamint az ökológiai és a mezőgazdasági vízkivitelre is- jegyezte meg. Hubai Imre szólt arról, hogy a készletek megőrzése és az igények menetrend szerinti kielégítése tovább folytatódik a Tisza-tónál és a Felső-Tiszán egyaránt. Bizakodásra ad okot a hidrometeorológia által előre jelzett lehűlés és a csapadékot hozó időjárás, amely várhatóan a jövő hét első felétől enyhíteni fog a kínzó vízhiányon – közölte.

Az agrártárca célja, hogy Magyarországon idén ősszel és télen is folytatódjon a vízvisszatartás, így 2026 nyárra elérjék a 1,5 milliárd, míg 2026 végére már a 3 milliárd köbméter tájban és talajban tárolt vízkészletet – közölte, megjegyezve: a hiányzó csapadék mennyiségének pótlására fogják azt felhasználni, ami már másfél Balatonnak megfelelő víztömeg megtartását fogja jelenteni. Hubai Imre kiemelte: a kormány minden segítséget megad a gazdáknak, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokra megfelelő választ tudjanak adni. Ezer ember és kettőszáznál is több gép dolgozik ma is megszakítás nélkül az aszály elleni védekezésben- számolt be. Hangsúlyozta: a kormány 4,7 milliárd forint gyorsforrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és többszáz beavatkozási ponton végeznek gravitációs és gszívattyús vízpótlást – tájékoztatott. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, 10 milliárd forint áll rendelkezésre ennek fedezetére – közölte. Hubai Imre felháborítónak nevezte, hogy az idei rendkívüli aszályhelyzet alatt Brüsszel és a Tisza Párt “suttyomban” az ingyenes vízdíj ellen szavazott, ezzel a klímaváltozással küzdő magyar gazdákat sanyargatná az aszálynál is kegyetlenebbül.

Magyarország kormánya ezt nem nézi tétlenül, és ezen túl is, minden eszközzel segítik a gazdákat abban, hogy hozamaik biztonságban legyenek, jövedelmük stabilizálódjon és az állami beavatkozásoknak, az öntözésfejlesztési pályázatoknak, az ingyenes vízszolgáltatási díjaknak és a felhalmozott vízkészleteknek is köszönhetően, eredményesen tudjanak védekezni a szélsőséges időjárás által okozott kártételekkel szemben – szögezte le az államtitkár. Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság (Kötivizig) igazgatója azt mondta, hogy nagy odafigyeléssel zajlik a vízkészletgazdálkodás, megpróbálják a vízkészleteket a legigazságosabb szétosztani, hogy mindenkinek jusson. Kiemelte az együttműködés fontosságát minden egyes résztvevővel, vízhasználóval.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák