Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Befejezi az erdőirtást a McDonalds

Létrehozva:

|

Részben talán munkajogi és élelmiszerminőségi botrányai miatt érezte szükségét a gyorsétteremhálózat menedzsmentje, hogy egy politikailag korrekt üzenettel álljon elő. A McDonalds vállalta, hogy teljes ellátási láncát megtisztítja olyan alapanyagoktól, melyek gyártása erdőirtást okoz.

Az “olcsó kalória” zászlóvivője, a globalizáció szimbóluma éppúgy alkalmaz pálmaolajat termékeikben, mint sok más tejfölt, vajat, testápolót, csokoládét gyártó világmárka, melyekben szintén megtalálható a pálmaolaj.

A nyugati világ pálmaolaj igénye hatalmas. Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültessenek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztetett fajokat, például az orangutánt.

A vállalat vezetői kijelentették, hogy ezentúl nem vásárolnak olyan beszállítótól, mely közreműködik az őserdők és a tőzeglápok kiirtásában. A menedzsment konkrét határidőket tűz ki minden egyes nyersanyag tekintetében, hogy rövid időn belül végbemenjen a beszállítói hálózat ráncba szedése.

Advertisement

A McDonalds azt is kijelentette, hogy ezentúl odafigyel az emberi jogok tisztességben tartására és védelmére olyan helyzetekben, ahol az ellátási láncba bevont termőföld használatát vita övezi. Ezzel tehát többet vállalt be a McDonalds, mint a pálmaolaj-beszerzésüket megtisztító vetélytársak.

A World Wildlife Fund (WWF) reményének adott hangot, hogy a döntés új sztenderdet állít az élelmiszeriparban és más cégek is követni fogják a McDonalds példáját.

Advertisement

Az Aggódó Tudósok Szervezete (UCS) egyik összesítésében már jelezte, hogy a gyorsétterem-szektor jócskán lemaradt más ágazatoktól abbéli törekvésében, hogy termékeiben csakis erdőirtás-mentes pálmaolajat használjon, jelentette a Reuters. Mint ismeretes, korábban a Nestlé KitKat csokijának renoméja is besározódott azzal a Greenpeace-kampánnyal, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy az édességhez szükséges pálmaolajat olyan óriási olajpálma-ültetvényekről szerzik be, melyek telepítéséért esőerdőket irtanak ki, s ez az őshonos gorillák életterének szűkülését, számuk csökkenését vonja maga után.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak

4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.

A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák