Zöldinfó

Befejezi az erdőirtást a McDonalds

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-30

Szerző:

Hell

Részben talán munkajogi és élelmiszerminőségi botrányai miatt érezte szükségét a gyorsétteremhálózat menedzsmentje, hogy egy politikailag korrekt üzenettel álljon elő. A McDonalds vállalta, hogy teljes ellátási láncát megtisztítja olyan alapanyagoktól, melyek gyártása erdőirtást okoz.

Az “olcsó kalória” zászlóvivője, a globalizáció szimbóluma éppúgy alkalmaz pálmaolajat termékeikben, mint sok más tejfölt, vajat, testápolót, csokoládét gyártó világmárka, melyekben szintén megtalálható a pálmaolaj.

A nyugati világ pálmaolaj igénye hatalmas. Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültessenek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztetett fajokat, például az orangutánt.

A vállalat vezetői kijelentették, hogy ezentúl nem vásárolnak olyan beszállítótól, mely közreműködik az őserdők és a tőzeglápok kiirtásában. A menedzsment konkrét határidőket tűz ki minden egyes nyersanyag tekintetében, hogy rövid időn belül végbemenjen a beszállítói hálózat ráncba szedése.

A McDonalds azt is kijelentette, hogy ezentúl odafigyel az emberi jogok tisztességben tartására és védelmére olyan helyzetekben, ahol az ellátási láncba bevont termőföld használatát vita övezi. Ezzel tehát többet vállalt be a McDonalds, mint a pálmaolaj-beszerzésüket megtisztító vetélytársak.

A World Wildlife Fund (WWF) reményének adott hangot, hogy a döntés új sztenderdet állít az élelmiszeriparban és más cégek is követni fogják a McDonalds példáját.

Az Aggódó Tudósok Szervezete (UCS) egyik összesítésében már jelezte, hogy a gyorsétterem-szektor jócskán lemaradt más ágazatoktól abbéli törekvésében, hogy termékeiben csakis erdőirtás-mentes pálmaolajat használjon, jelentette a Reuters. Mint ismeretes, korábban a Nestlé KitKat csokijának renoméja is besározódott azzal a Greenpeace-kampánnyal, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy az édességhez szükséges pálmaolajat olyan óriási olajpálma-ültetvényekről szerzik be, melyek telepítéséért esőerdőket irtanak ki, s ez az őshonos gorillák életterének szűkülését, számuk csökkenését vonja maga után.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:erdőirtás környezetvédelem mcdonalds pálmaolaj természetvédelem wwf

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom