Kapcsolatfelvétel

Otthon

Beköltöztek az első lakók az új bécsi városnegyedbe

Létrehozva:

|

Beköltözött az első ötven lakó Bécs új városnegyedébe, Aspernbe. Európa legnagyobb városfejlesztési projektje 2030-ig készül el.

Az összesen négy milliárd eurós (csaknem 1200 milliárd forint) beruházás a Bécs keleti részén található 22. kerületben zajlik. A tervek szerint az év végéig kilencszáz, 2016-ig hatezer és 2030-ig csaknem húszezer lakos költözhet Aspernbe. 2016-ig 2600 lakás és kétezer munkahely, 2030-ra pedig már több mint tízezer lakás és húszezer munkahely várja majd az ideköltözni szándékozókat. A 240 hektárnyi összterületből száz hektárt beépítenek, száz hektárt közterületként alakítanak ki és negyvenhektárnyi területet pedig zöld részként hagynak. Négyezer négyzetméteren hoznak létre bevásárló negyedeket, Aspern szívébe pedig egy 14 hektáron elterülő tavat terveztek. Az infrastruktúra és a zöld felületek kialakítása háromszáz millió eurós (csaknem száz milliárd forint) befektetéssel készült, 2015-ig 23 millió eurót (mintegy hét milliárd forint) fordítanak óvodák és iskolák építésére.

A városterület tervezéséért, a beruházásért és az értékesítésért a Wien 3420 AG a felelős, amely a 26,6 százalékban az osztrák szövetségi ingatlankezelő (Bundesimmobiliengesellschaft), 73,4 százalékban pedig a Gallup GmbH, vagyis a Bécsi Gazdasági Ügynökség (Wirtschaftsagentur Wien), a bécsi központú Vienna Insurance Group (VIG) biztosító és az osztrák takarékpénztár tulajdonában van.
Az első, hivatalosan átadott tizennyolc lakást a lakók maguk tervezhették, ezért nincsen közöttük két egyforma. Az év végéig további 420 lakás készül el, amelyek azonban már mind elkeltek.

A lakások kialakítása követi a 21. századi kihívásokat. Aspern lakásai és irodái energiatakarékos felügyeleti rendszerrel rendelkező épületek, amelyek környezettudatos és gazdaságos energiaellátást biztosítanak. A hivatalos átadón Michael Ludwig városi tanácsos kiemelte: Aspern akkora, mint Bécs 8. és 9. kerülete együttvéve, ezért az infrastruktúráról is gondoskodni kell. Az új városrész jelenleg nyolc perc sétára van az U2-es metróvonal Seestadt megállójától. A tervek szerint a városrészben további metrómegállót, busz, villamos, helyi vasút és vonat összeköttetést építenek ki. De előnyt élveznek a környezettudatos megoldások, ezért a gyalogos útvonalakra, illetve a bicikli utakra külön figyelmet fordítanak. A tervek szerint 2017-ig megépül a bécsi A23-as autópálya felhajtója is.
Irodákat, tudományos, kutató és képzési központokat létesítenek és a tervek között szerepel egy ötvenezer négyzetméteren elterülő hotel megnyitása 2017-ig. A Hoerbiger német alkatrészgyártó cég 45 milliós beruházással 2013-ig csaknem hatszáz munkahelyet teremt az új városrészben.

A területen 1912 óta leszállópálya működött, ami akkor a kor egyik legmodernebb repterének számított. 1957-től autóversenyeket rendeztek itt, majd a nyolcvanas években a General Motors gyára üzemelt a helyen. 1988-tól autóvezetői tanpályaként funkcionált. A területet 2009-ben kezdték el átépíteni, de az ide vonatkozó városfejlesztési terv már a korai kilencvenes években megszületett, ám akkor még tízezer lakóról és hatezer munkahelyről beszéltek.

Otthon

Italos kartonokból gyárt építőanyagot egy hazai cég

Létrehozva:

|

Szerző:

Gipszkartont helyettesítő lapok gyártásába kezdett tetra pak italos kartonok újrahasznosításával a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. Kaposváron.

Ivan Frantisek, a szlovák érdekeltségű cég vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházás összértéke mintegy 3,9 milliárd forint. Az építőanyagot jelenleg egy kísérleti gépsor készíti, amely mellé jövő januárig további kettőt helyeznek üzembe. Jelezte, számításaik szerint a gyártáshoz évi 50-70 tonna tetra pak csomagolóanyagra lesz szükségük, amely a térségből biztosítható. Hozzátette: a Stavmat további 7,8 milliárd forintból csarnok építését és 10 gépsor üzembe helyezését tervezi Kaposváron a közeljövőben, bízva abban, hogy a termékükre Magyarországon és külföldön is lesz kereslet. Milan Knezo, a gyártási technológiát biztosító GreenCon ügyvezetője arról szólt, hogy a termelés beindulása is bizonyíték arra, milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban elvárás, hogy az építőipar egyre több újrahasznosított anyagot használjon fel. Kiemelte, hogy a három gépsor mintegy 20 embernek ad munkát, de a dolgozók létszáma az új csarnok megépítésével az 50-et is elérheti.

Tovább olvasom

Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

|

Szerző:

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Tovább olvasom

Otthon

Erős érveink vannak az otthoni víztisztítók mellett

Létrehozva:

|

Szerző:

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.

Magyarországon kifejezetten jó minőségű a csapvíz, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a helyi csővezetékek vagy lokális szennyeződések miatt ne lehessen probléma a tisztaságával. Éppen ezért nagyon sokan nem a csapvizet, hanem ásványvizet fogyasztanak – ez pedig számos környezetszennyezési problémát felvet. De mik a víztisztítók előnyei pontosan?

Csökkentheted vele a műanyagszennyezést

A műanyaghulladékok a környezetszennyezés egyik fő forrásai, Magyarországon két évvel ezelőtt évi 10 ezer tonna, a koronavírus-járvány alatt pedig évi 15 ezer tonna egyszer használatos műanyagot dobtunk ki a kukába. Bár a magyar Klíma- és természetvédelmi akcióterv idén július 1-től tiltja az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, a vizespalackok nem esnek ilyen besorolás alá – még akkor sem, ha nagyon kevesen gyűjtik őket szelektíven, és a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem a leghatékonyabb. A víztisztítók beszerzésével a csapvíz tisztábbá válik, így az is nyugodtan ihatja, akinek korábban voltak fenntartásai vele szemben – így kevesebb műanyagpalack fogy, és kevesebb kerül a kommunális hulladékba.

Kevesebb vizet használsz a segítségével

Egy jó víztisztító berendezés hozzájárul a felelős vízgazdálkodáshoz is, hiszen, ha már egy ilyen eszközt vásároltál az otthonodba, kisebb eséllyel pazarolod a vizet. Ezen felül, ha nemcsak a csapvizet szűröd vele, kevesebb mosószerre lesz szükséged a mosáshoz, mosogatáshoz (hiszen eleve tisztább vízzel dolgozol), ez pedig megint nagyon jót tesz a környezetnek.

Nőhet a háztartási eszközök hatékonysága

Ha nem megfelelő az otthonodban a vízminőség, annak a háztartási eszközök is kárát láthatják, idővel ugyanis csöveikben felgyülemlik a szennyeződés, ami rontja a hatékonyságukat. Ez a megfelelő vízszűrőkkel megelőzhető, így akár évekkel is meghosszabbíthatod az eszközök élettartamát, a hatékonyságukról nem is beszélve. Éppen ezért tényleg nemcsak az ivóvízre kell gondolni, ha vízszűrésről beszélünk, hanem a többi vízforrásra is – léteznek a lakás többi pontján dolgozó víztisztítók is, amelyek nagyon hasznosak lehetnek.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák