Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapest elnyerte a klímasemleges városoknak járó missziós címet

A 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetés vilniusi konferenciáján az Európai Bizottságtól vehette át az elismerést.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közlemény szerint a Fővárosi Önkormányzat 2022-ben csatlakozott az Európai Bizottság 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetéséhez és elkészítette Klímaszerződését, amely átfogó útitervet határoz meg a klímasemlegesség eléréséhez. A klímaszerződés a szén-dioxid kibocsátások 80 százalékos csökkentését és a fennmaradó 20 százalék semlegesítését célozza – írták, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság a klímasemlegességi missziós cím odaítélésével elismeri Budapest klímasemlegességi cselekvési és beruházási tervét.

A Klímaszerződés elfogadása további uniós források lehívását és klímavédelmi projektek megvalósítását segíti – emelték ki. A küldetés célja, hogy a résztvevő városok innovációs központként követendő példát mutassanak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Közölték azt is, hogy a városok éghajlatváltozásban betöltött szerepe kiemelkedő: az uniós polgárok 75 százaléka városokban él, és a globális CO2 kibocsátás több, mint 70 százaléka városokhoz köthető.

Zöldinfó

Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák