Zöldinfó
Copernicus: a globális tengeri jégtakaró rekordalacsony szintre süllyedt az idén februárban
A globális tengeri jég kiterjedése új történelmi mélypontra süllyedt február elején, és a hónap hátralévő részében is a 2023-as februári rekord alatt maradt – jelentette a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése februárban 8 százalékkal volt az átlag alatt, ami sorozatban a harmadik hónap, amikor új negatív rekordot állít be az adott hónapra. Az arktiszi tengeri jég 26 százalékkal maradt el az átlagtól, és a napi mérések szerint a hónap végén elérhette az éves minimumát. Ha ez megerősítést nyer, akkor a műholdas mérések kezdete óta ez lesz a második legalacsonyabb éves minimum – olvasható az uniós szervezet jelentésében. A szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legmelegebb február volt világszerte, az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 13,36 Celsius-fok volt, amely 0,63 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot.
Ez az érték 1,59 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás (1850-1900) előtti szinteknél, és így február lett a 19. hónap az elmúlt 20 hónapból, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, amelyet a Párizsi Megállapodás kritikus határként állapított meg. A jelentésben az áll továbbá, hogy Észak-Fennoskandiában, Izlandon és az Alpokban volt a legnagyobb melegedés, míg Közép- és Kelet-Európában az átlag alatt maradt a hőmérséklet. Globálisan az átlag feletti hőmérsékletet mérték az Északi-sarkon, Észak-Chilében, Argentínában, Nyugat-Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban. Ugyanakkor szokatlanul hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államok és Kanada egyes területeit, Kelet-Ázsiát, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségét. Az uniós ügynökség rámutatott, hogy a globális tengeri felszíni hőmérséklet februárban is rendkívül magas volt, átlagosan 20,88 Celsius-fok, ami a második legmagasabb februári érték a feljegyzésekben. Míg a Déli-óceánban és az Atlanti-óceán déli részén enyhén csökkent az eltérés, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl vize rekordszintű melegedést mutatott. Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt, különösen Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Spanyolországban és Törökországban, míg Izlandon, Írországban, Dél-Franciaországban és Közép-Olaszországban az átlag felett alakult.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia24 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
