

Zöldinfó
Családbarát és zöld minősítést is kapott az MFB
“Családbarát hely” és “Zöld Iroda” minősítést is szerzett a közelmúltban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a tanúsítványok megszerzése szemléletváltást jelez a banknál: élen kívánnak járni a fenntarthatóság erősítésében, valamint a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a vezetői döntéshozatal folyamatát magukban foglaló ESG-projektek támogatásában, továbbá a család (magánélet)-munka egyensúlyának megteremtésében.
Jelezték: a pénzintézet első, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő fenntarthatósági jelentése is hamarosan megjelenik, összhangban a szabályozói és piaci elvárásokkal. A Családbarát hely védjegy elnyeréséhez a Családbarát Magyarország Központ auditorai a helyszíni bejáráson részletesen megvizsgálták a foglalkoztatás módját, a dolgozói juttatásokat és támogatásokat, a vállalati közösségépítést és a fizikai-mentális egészség támogatására tett lépéseket. A tanúsítvány elnyerésében fontos szerepet játszott az ősszel megnyílt MFB Aprófalva bölcsőde, valamint az, hogy a bank egy belső használatú, Kismama iránytű című kiadvánnyal is segíti a munka világába visszatérő anyukákat.
A Zöld Iroda tanúsítvány odaítélésének előzményeként kiemelték: a Magyar Nemzeti Bank tavaly áprilisban “Zöld Ajánlást” adott ki a bankszektor szereplői számára, amelyben felhívta a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Az MFB ezt az ajánlást követve programot indított azért, hogy a környezet- és emberbarát irodai működés szempontjából számos szakterülete megfeleljen a Zöld Iroda minősítőrendszer követelményeinek. A minősítést végző Követ Egyesület az értékelésnél külön kiemelte az MFB vezetőségének és dolgozóinak elköteleződését, illetve a minősítésnél már meglévő energiatakarékos intézkedéseket és a takarékos vízfelhasználást. A Családbarát hely és a Zöld Iroda tanúsítványt is két évig használhatja a Magyar Fejlesztési Bank.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira