Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Családbarát és zöld minősítést is kapott az MFB

“Családbarát hely” és “Zöld Iroda” minősítést is szerzett a közelmúltban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Létrehozva:

|

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a tanúsítványok megszerzése szemléletváltást jelez a banknál: élen kívánnak járni a fenntarthatóság erősítésében, valamint a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a vezetői döntéshozatal folyamatát magukban foglaló ESG-projektek támogatásában, továbbá a család (magánélet)-munka egyensúlyának megteremtésében.

Jelezték: a pénzintézet első, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő fenntarthatósági jelentése is hamarosan megjelenik, összhangban a szabályozói és piaci elvárásokkal. A Családbarát hely védjegy elnyeréséhez a Családbarát Magyarország Központ auditorai a helyszíni bejáráson részletesen megvizsgálták a foglalkoztatás módját, a dolgozói juttatásokat és támogatásokat, a vállalati közösségépítést és a fizikai-mentális egészség támogatására tett lépéseket. A tanúsítvány elnyerésében fontos szerepet játszott az ősszel megnyílt MFB Aprófalva bölcsőde, valamint az, hogy a bank egy belső használatú, Kismama iránytű című kiadvánnyal is segíti a munka világába visszatérő anyukákat.

A Zöld Iroda tanúsítvány odaítélésének előzményeként kiemelték: a Magyar Nemzeti Bank tavaly áprilisban “Zöld Ajánlást” adott ki a bankszektor szereplői számára, amelyben felhívta a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Az MFB ezt az ajánlást követve programot indított azért, hogy a környezet- és emberbarát irodai működés szempontjából számos szakterülete megfeleljen a Zöld Iroda minősítőrendszer követelményeinek. A minősítést végző Követ Egyesület az értékelésnél külön kiemelte az MFB vezetőségének és dolgozóinak elköteleződését, illetve a minősítésnél már meglévő energiatakarékos intézkedéseket és a takarékos vízfelhasználást. A Családbarát hely és a Zöld Iroda tanúsítványt is két évig használhatja a Magyar Fejlesztési Bank.

 

Zöldinfó

Bécs a Velencei Biennálén: lakhatás, mint közösségi érték

Május 9-én, pénteken ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Velencei Építészeti Biennálé osztrák pavilonját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ausztria idei kiállítása a "Kiváló lakhatás lehetőségei" címet viselte, és középpontjában a megfizethető, élhető városi otthonok jövője állt. A Velencei Építészeti Biennálé, amely kétévente kerül megrendezésre, a világ egyik legjelentősebb építészeti és városfejlesztési eseménye. A rendezvény célja, hogy a résztvevő országok bemutassák építészeti koncepcióikat és városfejlesztési projektjeiket, valamint hogy lehetőséget adjanak a nemzetközi párbeszédre a jövő városainak építéséről és fenntarthatóságáról. Az osztrák pavilon évről évre méltón képviseli Bécset a nemzetközi színtéren, és ez idén sem volt másként. A 2025-ös biennálén Bécs polgármestere, Michael Ludwig, valamint Ausztria alkancellárja, Andreas Babler is részt vettek, hogy bemutassák a bécsi lakásügyi modell sikereit és annak nemzetközi jelentőségét. A rendezvényen Michael Ludwig beszédében kiemelte: Bécs nemcsak a helyi lakosság számára biztosít megfizethető és magas színvonalú otthonokat, hanem lakáspolitikájával példát mutat más városok és országok számára is. Hangsúlyozta, hogy a társadalmilag igazságos, hosszú távon fenntartható lakhatás nem utópia, hanem valóság – amelyet Bécs évtizedek óta sikeresen valósít meg.

A bécsi modell több mint 220 ezer önkormányzati lakást és 200 ezer támogatott lakóegységet foglal magában, és példaként szolgálhat más városok számára is. A bécsi várostervezés az olyan alapelvek mentén formálódik, mint a rövid utak biztosítása, a közösségi kohézió támogatása és a zöldfelületek megőrzése – ezek mind kulcsszerepet játszanak a fenntartható, élhető városi környezet megteremtésében – emelte ki az osztrák főváros polgármestere.

A bécsi pavilon kiállítása, amely a városi lakhatás jövőjére összpontosított, Bécs és Róma példáján keresztül mutatta be, hogyan biztosíthatóak fenntartható és megfizethető otthonok a városokban. A bécsi és római lakásmodellek közötti különbségek ismertetése során kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, amely mindkét város számára közös stratégiai cél is egyben. A kiállításon jelen volt Bécs kulturális tanácsnoka, Veronica Kaup-Hasler is, aki szerint a bécsi városfejlesztési szemlélet, amely a szociális gondoskodást, az oktatást és a kultúrát integrálja, jól szemlélteti, hogyan érhetjük el, hogy a városok nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is fenntarthatóak legyenek.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák