Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Családbarát és zöld minősítést is kapott az MFB

“Családbarát hely” és “Zöld Iroda” minősítést is szerzett a közelmúltban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Létrehozva:

|

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a tanúsítványok megszerzése szemléletváltást jelez a banknál: élen kívánnak járni a fenntarthatóság erősítésében, valamint a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a vezetői döntéshozatal folyamatát magukban foglaló ESG-projektek támogatásában, továbbá a család (magánélet)-munka egyensúlyának megteremtésében.

Jelezték: a pénzintézet első, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő fenntarthatósági jelentése is hamarosan megjelenik, összhangban a szabályozói és piaci elvárásokkal. A Családbarát hely védjegy elnyeréséhez a Családbarát Magyarország Központ auditorai a helyszíni bejáráson részletesen megvizsgálták a foglalkoztatás módját, a dolgozói juttatásokat és támogatásokat, a vállalati közösségépítést és a fizikai-mentális egészség támogatására tett lépéseket. A tanúsítvány elnyerésében fontos szerepet játszott az ősszel megnyílt MFB Aprófalva bölcsőde, valamint az, hogy a bank egy belső használatú, Kismama iránytű című kiadvánnyal is segíti a munka világába visszatérő anyukákat.

A Zöld Iroda tanúsítvány odaítélésének előzményeként kiemelték: a Magyar Nemzeti Bank tavaly áprilisban “Zöld Ajánlást” adott ki a bankszektor szereplői számára, amelyben felhívta a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Az MFB ezt az ajánlást követve programot indított azért, hogy a környezet- és emberbarát irodai működés szempontjából számos szakterülete megfeleljen a Zöld Iroda minősítőrendszer követelményeinek. A minősítést végző Követ Egyesület az értékelésnél külön kiemelte az MFB vezetőségének és dolgozóinak elköteleződését, illetve a minősítésnél már meglévő energiatakarékos intézkedéseket és a takarékos vízfelhasználást. A Családbarát hely és a Zöld Iroda tanúsítványt is két évig használhatja a Magyar Fejlesztési Bank.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák