Zöld Energia

Csökkent a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás az idén

A bruttó villamosenergia-felhasználás Magyarországon 1,9 százalékkal csökkent az idén január és november között, az import aránya a felhasználásban 26,4 százalék volt – állapítható meg a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) honlapján közzétett adatokból.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2022-12-14

Szerző:

Vanessza

A MAVIR tájékoztatása szerint a bruttó áramfelhasználás az idén eddig elérte a 41,75 terawattórát, míg 2021 első tizenegy hónapjában 42,58 terawattóra volt. A decemberi fogyasztás 4,3-4,5 terawattórával járulhat hozzá az éves felhasználáshoz, ez az egyik legerősebb hónap. Tavaly a teljes éves felhasználás meghaladta a 46,9 terawattórát. Az idei január-novemberi adatok szerint a felhasznált villamos energiából 30,7 terawattórát a hazai erőművek állítottak elő, egy évvel korábban ez a mennyiség 31,22 terawattóra volt.

A beérkezett import mennyisége az idén január és november között 11 terawattóra volt, 328 gigawattórával kevesebb, mint egy évvel korábban. Az import aránya 26,4 százalék volt az idei első tizenegy hónapban. Tavaly ugyanebben az időszakban a behozott áram aránya 26,6 százalékot tett ki, a teljes évben viszont elérte a 27,1 százalékot. Az import az idén novemberben (34,4 százalék) és februárban (32,7 százalék) volt a legmagasabb, míg 2021-ben novemberben (32,3 százalék) és decemberben (32,2 százalék) – derül ki a MAVIR adataiból.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

6 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom