Zöldinfó
Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia
A klímaválság és a fenntartható fejlődés témakörében tanulmányi csapatversenyt hirdet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a középiskolák 9-12. osztályos diákjainak.
A tanulmányi verseny célja, hogy erősítse a középiskolás korosztály tájékozottságát és vitakészségét a fenntarthatóság témájában, hiteles tudást adjon, és cselekvésre ösztönözzön – olvasható az MTA keddi közleményében. közlemény szerint azért is fontos a fiatalok megszólítása és támogatása, mert ők szenvedik el a korábbi évtizedek technológiai fejlődésének, az idősebb generációk sok tekintetben pazarló életmódjának negatív következményeit. z MTA a szervezésen túl a verseny szakmai hátterét is biztosítja. A versenyfeladatok és a felkészülést segítő szakmai tartalmak kidolgozásában a terület kiváló kutatói, így Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bartholy Judit klímakutató vagy Boda Zsolt társadalomkutató vettek részt pedagógusokkal, oktatási szakértőkkel együttműködve. 2022. októbertől 2023. januárig tartó, magyar nyelvű tanulmányi versenyen magyarországi és határon túli, magyar nyelven (is) oktató középiskolák háromfős diákcsapatai mérhetik össze tudásukat. verseny három fordulóból áll, amelyeken tesztelik a diákok lexikális és alkalmazott tudását, próbára teszik tájékozottságukat és kreativitásukat. A csapatok felkészülhetnek és versenyezhetnek önállóan, de igénybe vehetik felkészítő tanár segítségét is. közlemény szerint a legjobban teljesítő csapatok és felkészítőik értékes tárgynyereményekben részesülnek, a győztes csapat és felkészítő tanára pedig többnapos szakmai utazást nyer a dél-franciaországi kísérleti erőműhöz, a magyar részvétellel is épülő ITER-hez. Díjat nemcsak a döntőben való részvételért, hanem – meghatározott tesztpontszám elérése esetén – fordulónként is lehet kapni.
A csapatok 2022. október 19-én 16 óráig nevezhetnek a versenyre, amely két online fordulóból és egy élőben megtartott döntőből áll. döntőt az MTA Székházában rendezik meg 2023. január 14-én. Az eseményt az MTA élőben közvetíti a YouTube-csatornáján. A versenyről részletes tájékoztatás olvasható a verseny.mta.hu oldalon. közleményben emlékeztettek arra, hogy az MTA 2021-ben indította el középiskolai alumni programját, amelynek célja, hogy az Akadémia köztestületének tagjai a középiskolások körében népszerűsítsék a tudományos és kreatív gondolkodást. Freund Tamás felhívására eddig a 18 ezer fős köztestület csaknem 1700 tagja vállalta, hogy akár saját középiskolájában, akár más hazai vagy határon túli középiskolában előadást tart. A programhoz eddig több mint 100 iskola csatlakozott 200-nál is több előadással. int a közleményben írták, az MTA az Alumni Programon keresztül idén kitüntetett figyelmet szentel a klímaváltozás és fenntarthatóság problémájának. A szakterület kutatói által kidolgozott, folyamatosan bővülő, változatos tartalomcsomag videókkal, infografikákkal, szöveges segédanyagokkal és hiteles szakirodalmi forráslistákkal segíti a téma alapos megismerését, valamint a tanulmányi versenyre való felkészülést.
mti
Zöldinfó
Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.
Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.
A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.
A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.
A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
