Zöld Energia
Egyre inkább megújuló energiákra épít Irán
A közel-keleti országban előtérbe kerül a napenergia és a megújuló energiák hasznosítása. 2021-ig a telepített megújuló energiás rendszerek összteljesítménye 5 gigawatt is lehet. Emellett már most 10 gigawatt érhető el vízenergiából.
A projektekben fontos szerep jut az Európával való együttműködésnek. Osztrák cégek bevonásával most sikerült megvalósítani egy napelemparkot Rafszandzsánban. Az iráni kormány kilowattóránként 3200-8000 iráni riállal támogatja a fotovoltaikus energiatermelést. A támogatások időtartamát csak nemrég hosszabbították meg 5 évről 20 évre, miközben a díjak 10 év után 70 százalékra csökkennek le. Jafar Mohammadnejad Sigaroudi, az Iráni Állami Megújuló Energia Ügynökség (SUNA) munkatársa kijelentette, hogy a céljuk a környezet- és a klímavédelem mellett az, hogy munkahelyeket teremtsenek, valamint a hozzáadott érték növelése és az energiaellátás diverzifikációja. Az ország a belföldi áramszükségletét egyre erősebben megújuló energiákból akarja fedezni. A különleges gazdasági zónákban lévő városokban, ilyen például a Kermán tartományban található Rafszandzsán is, amelynek 150 000 lakosa van, külön adókedvezményekkel támogatják a megújuló energiával kapcsolatos befektetéseket. A tartományi kormányzó augusztus végén adott át egy 1,2 megawatt teljesítményű naperőműparkot, amelyet hat hónap alatt épített fel a KPV Solar osztrák csoport egy iráni leányvállalattal közösen. A befektetett összeg egymillió euró volt. A berendezéseket a Mehrabad Renewable Energy szerelte fel, írja a energiezukunft.eu.
Kermánban évente 330 napig süt a nap. Gerhard Rabensteiner, a KPV Solar ügyvezetője közölte, hogy 4-5 éves amortizációval számolnak. A naperőműpark által termelt áramot kilowattóránként 12 centért értékesítik. Rabensteiner egyúttal bejelentette, hogy az ipari parkban a következő hónapokban további hat naperőműparkot építenek fel, amelyek teljesítménye egyenként 10 megawatt lesz. Amelyik vállalkozás vállalja a 10 évre való maradást, az mentesül a 25 százalékos társasági adó fizetése alól, emellett nem kell vámokat sem fizetnie. Ehhez jön még, hogy a befektetőknek biztosítják a vasúti kapcsolatot a Bandár Abbászban lévő konténerkikötőhöz. Sigaroudi hangsúlyozta, hogy Irán az energiaforradalom területén is a tapasztalatcserére épít. A közel-keleti állam a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapítótagjának számít. A Berlini Műszaki Egyetem tudósai szakemberek képzésével és továbbképzésével támogatják Iránt a megújuló energiapiac kiépítésében. Továbbá épül az Iráni Zöld Energia Központ, a projektet a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium 2020-ig 1,5 millió euróval támogatja.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Az energiatárolás új játékszabályai és a megtérülési modellek kockázatai
Az exportbüntető piacokon a tároló gazdasági szükségszerűséggé vált, de a régi modellek miatt a projektek könnyen alulteljesíthetik a várakozásokat.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A lakossági napelemes piac gyors átalakuláson megy keresztül: a hagyományos, nappali termelésre és hálózati exportmaximalizálásra épülő modellek helyét egyre inkább az akkumulátoros önfogyasztás veszi át – írja az alternativenergia.hu. Ez a váltás azonban komoly kockázatot hordoz a megtérülési számításokban, mert a pénzügyi modellek és teljesítménygaranciák jelentős része még mindig a korábbi, PV-only logikát tükrözi.
Megfordult a gazdasági logika
A klasszikus net metering korszakban a napelemes rendszerek értékét elsősorban a termelt energia mennyisége határozta meg. A többlettermelés egyszerűen a hálózatba került, az inverterek pedig jellemzően optimális közepes teljesítményszinten működtek. A pénzügyi modellek viszonylag egyszerű veszteségfeltételezésekkel dolgoztak.
Ma ez a paradigma már nem áll.
Számos piacon a hálózatba betáplált energia értéke jelentősen elmarad a vételezett villamos energia árától. Egyes régiókban a visszatáplálás nagykereskedelmi szinten kerül elszámolásra, ami akár két-háromszoros árkülönbséget is jelenthet a lakossági tarifához képest. Ennek következtében az akkumulátor már nem opcionális kiegészítő, hanem gazdasági optimalizáló eszköz lett.
Másképp működnek a rendszerek
Az önfogyasztásra optimalizált solar-plus-storage rendszerek energiaáramlása alapvetően eltér a korábbi működéstől. A cél már nem az, hogy a megtermelt energiát minél gyorsabban kitolják a hálózatba, hanem az, hogy a lehető legtovább helyben tartsák.
Ez több fontos üzemeltetési változást hoz:
- a tárolók gyakrabban ciklizálnak
- az inverterek sokkal több időt töltenek alacsony teljesítményszinten
- nő az energiaalakítási lépések száma
- megjelennek folyamatos parasztikus veszteségek
Ezek a működési módok korábban ritkák voltak, ma viszont tipikussá váltak.
Összetett veszteségek a háttérben
A modern rendszerekben a veszteségek több ponton halmozódnak. AC-csatolt architektúráknál például a többszörös DC-AC-DC-AC átalakítás érdemi energiaveszteséget okozhat. Emellett a tárolók és inverterek készenléti fogyasztása is folyamatos energiaveszteséget jelent.
Kritikus tényező az is, hogy sok inverter hatásfoka alacsony terhelésen jelentősen romlik. Márpedig az önfogyasztásra optimalizált rendszerek életciklusuk nagy részében nem csúcsteljesítményen működnek.
Fontos felismerés, hogy a különböző architektúrák eltérő pontokon „veszítenek energiát”. Nincs univerzális veszteségmechanizmus, ezért a névleges hatásfokok összehasonlítása önmagában félrevezető lehet.
Miért kritikus ez a befektetőknek?
A lakossági portfóliók jelentős része hosszú távú termelési becslésekre épül. Ezek támasztják alá a teljesítménygaranciákat, az adósságszolgálati mutatókat és a befektetői hozamokat.
Ha egy rendszert régi feltételezésekkel modelleznek, de modern önfogyasztási üzemmódban működtetnek, a projekt papíron rendben lehet, a valóságban mégis alulteljesíthet. Ez különösen érzékeny kérdés egy alacsony marzsokkal működő iparágban, ahol a teljesítménygaranciák közvetlenül az operatív cash flow-t terhelik.
Lakossági motivációk is változnak
Iparági adatok szerint a háztartások egyre inkább a villanyszámla-csökkentést és az energia-önellátást jelölik meg fő motivációként az akkumulátor telepítésénél. Azokon a piacokon, ahol az export kedvezőtlen, a tároló csatlakozási aránya már meghaladja a 75 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a rendszereket tudatosan olyan üzemre optimalizálják, amelyet a régi modellek nem vettek figyelembe.
Mit kell most újragondolni?
Az iparág számára egyre világosabb, hogy a modellezési és tervezési gyakorlatot frissíteni kell. A szakértők szerint különösen fontos:
- a valós üzemprofilok modellezése
- a teljesítménygaranciák újrakalibrálása
- az alacsony terhelés melletti hatásfok vizsgálata
- az architektúra-specifikus veszteségek számszerűsítése
- a transzparens kommunikáció a beruházók felé
Új korszak kezdődött
A napelemes iparág már korábban is szembesült hasonló fordulópontokkal, például a moduldegradáció pontosításakor. Most egy hasonló léptékű korrekció zajlik.
Ahogy a solar-plus-storage válik alapértelmezetté, a siker kulcsa egyre kevésbé a beépített kapacitás, és egyre inkább az lesz, mennyire pontosan értjük az energia valós útját a rendszerben. Aki ezt a váltást figyelmen kívül hagyja, az könnyen olyan portfóliót építhet, amely nem a hardver hibája miatt, hanem a hibás modellezés következtében marad el a várakozásoktól.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés