Zöld Energia
Egyre inkább megújuló energiákra épít Irán

A közel-keleti országban előtérbe kerül a napenergia és a megújuló energiák hasznosítása. 2021-ig a telepített megújuló energiás rendszerek összteljesítménye 5 gigawatt is lehet. Emellett már most 10 gigawatt érhető el vízenergiából.
A projektekben fontos szerep jut az Európával való együttműködésnek. Osztrák cégek bevonásával most sikerült megvalósítani egy napelemparkot Rafszandzsánban. Az iráni kormány kilowattóránként 3200-8000 iráni riállal támogatja a fotovoltaikus energiatermelést. A támogatások időtartamát csak nemrég hosszabbították meg 5 évről 20 évre, miközben a díjak 10 év után 70 százalékra csökkennek le. Jafar Mohammadnejad Sigaroudi, az Iráni Állami Megújuló Energia Ügynökség (SUNA) munkatársa kijelentette, hogy a céljuk a környezet- és a klímavédelem mellett az, hogy munkahelyeket teremtsenek, valamint a hozzáadott érték növelése és az energiaellátás diverzifikációja. Az ország a belföldi áramszükségletét egyre erősebben megújuló energiákból akarja fedezni. A különleges gazdasági zónákban lévő városokban, ilyen például a Kermán tartományban található Rafszandzsán is, amelynek 150 000 lakosa van, külön adókedvezményekkel támogatják a megújuló energiával kapcsolatos befektetéseket. A tartományi kormányzó augusztus végén adott át egy 1,2 megawatt teljesítményű naperőműparkot, amelyet hat hónap alatt épített fel a KPV Solar osztrák csoport egy iráni leányvállalattal közösen. A befektetett összeg egymillió euró volt. A berendezéseket a Mehrabad Renewable Energy szerelte fel, írja a energiezukunft.eu.
Kermánban évente 330 napig süt a nap. Gerhard Rabensteiner, a KPV Solar ügyvezetője közölte, hogy 4-5 éves amortizációval számolnak. A naperőműpark által termelt áramot kilowattóránként 12 centért értékesítik. Rabensteiner egyúttal bejelentette, hogy az ipari parkban a következő hónapokban további hat naperőműparkot építenek fel, amelyek teljesítménye egyenként 10 megawatt lesz. Amelyik vállalkozás vállalja a 10 évre való maradást, az mentesül a 25 százalékos társasági adó fizetése alól, emellett nem kell vámokat sem fizetnie. Ehhez jön még, hogy a befektetőknek biztosítják a vasúti kapcsolatot a Bandár Abbászban lévő konténerkikötőhöz. Sigaroudi hangsúlyozta, hogy Irán az energiaforradalom területén is a tapasztalatcserére épít. A közel-keleti állam a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapítótagjának számít. A Berlini Műszaki Egyetem tudósai szakemberek képzésével és továbbképzésével támogatják Iránt a megújuló energiapiac kiépítésében. Továbbá épül az Iráni Zöld Energia Központ, a projektet a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium 2020-ig 1,5 millió euróval támogatja.
forrás: alternativenergia.hu

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés