

Zöld Energia
Ekkor érhet véget a hazai napelemstop
A napelemes rendszerek betáplálási stopja hidegzuhanyként érte a hazai piacot.
Elsőként a nyár végén tesz javaslatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására – írja az MTI az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményére hivatkozva. Mint ismeretes, a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022. október 31-től átmenetileg nem lesz lehetőség az újonnan létesített HMKE-k számára a betáplálásra. A döntés a gyakorlatban az otthoni napelemeket érintette, a stop hidegzuhanyként érte az ágazatot, beláthatatlanná vált az új napelemes rendszerek megtérülése.
A bejelentés után, a határidő ismeretében elképesztő roham indult a magyarországi napelemes piacon, miközben számos kétely fogalmazódott meg a szektor kilátásaival kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lakossági napelemes- és fűtéskorszerűsítési pályázat is bonyolította a helyzetet. A program keretében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínáltak a beruházásokra az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, az elbírálás és a kifizetés viszont durva csúszást tapasztalt. A hazai cégeknek komoly leterheltséget okoztak a stop kikerülése miatti érdeklődési hullám, valamint a pályázathoz köthető érdeklődés.
Az Európai Bizottság javaslatára a kormány a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben (RRF) utóbb ígéretet tett, hogy a betáplálási korlátozás legkésőbb 2024. december 31-ig lesz érvényben. Sőt azt is vállalták, hogy a helyzet felülvizsgálata 2023. március 31-ig megkezdődik, és reformokat vezetnek be.
Hónapokat kell még várni
A legfrissebb bejelentés ehhez a vállaláshoz igazodik, az ideiglenes stop ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend alapján előreláthatóan októbertől indulhat meg. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a helyzetet a későbbiekben háromhavonta ismétlődően vizsgálják felül, a cél az, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra.
Az indoklás szerint a stop hátterében egyébként az állt, hogy a napelemek terjedésével összhangban nem fejlődött a hálózat. A magyarországi beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal nőttek, mára pedig meghaladták a 4200 megawattot. A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, illetve rugalmasságának fokozása.
Az EM szerint az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg. Az MEKH az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével fogja előkészíteni a javaslatot első alkalommal 2023 augusztusának végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn, valamint hol oldja fel a zárolást.
A minisztérium szerint a cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, amennyiben azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett egységek üzemeltetőit.
Mint a minisztérium közleményében kiemelték: a hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló forrásokra, a kormányzati intézkedések pedig segítik a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják többek között az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül megvalósulhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet.

Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Elérte maximális teljesítményét a világ legnagyobb szélturbinája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert