Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ekkortól érheti meg napelemet telepíteni ismét

Októberben függesztették fel a napelemek hálózati csatlakozásának lehetőségét, a döntés súlyos hatást gyakorolt a piacra.

Létrehozva:

|

A kormány ígéretet tett arra, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – számol be a HVG. Az Európai Bizottság november 30-án javasolta a tagállamoknak, hogy fogadják el a helyreállítási tervet, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelenthet Magyarország számára. A tervben különböző, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel. Az egyik ígéret az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését – az ilyen erőművek hazánkban jellemzően napelemek.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente regionális felülvizsgálásokat folytat majd. Mint ismert, októberben rendelték el a hálózati csatlakozás lehetőségének szüneteltetését. A döntés súlyos hatást gyakorolt a hazai piacra, gyakorlatilag ellehetetlenítette a napelemtelepítést.

A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy 75 napban maximalizálja a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, hatósági reakció hiányában pedig a kérelmet elfogadottnak fogják tekinteni. Egyszerűsítik továbbá a legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését, a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig maximum két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók.

Meg fogják szüntetni a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat, és meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz turbinákat telepíteni, ezen felül egyszerűsítik és felgyorsítják az engedélyeztetés folyamatát. Arra is ígéretet tettek, hogy átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit. A vállalás szerint az uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést. Végezetül kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél – ezen elszámolási rendszer a felhasználónak meglehetősen kedvező, a hálózat üzemeltetőjének viszont plusz kiadásokkal jár.

A nap- és szélenergiás termelés támogatásához jelentősen fejleszteni kell a hálózatot, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését támogató akkumulátorok beszerzésére. A kormány a tervben azt is vállalta, hogy a mostani 8-ról 10 gigawattra emeli a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét 2026 nyaráig.

Advertisement

Zöldinfó

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.

A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!