

Zöld Energia
EM: vezetőváltások az energetikai szektorban
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) eddigi elnöke az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként felel majd az előkészületben lévő üzemidő-hosszabbítás sikeres végrehajtásáért.
Hivatali utóda 2023. január 16-tól Juhász Edit lesz. A MEKH a drasztikusan megváltozott nemzetközi energiakörnyezetben is a hazai ellátás biztonságának, a magyar fogyasztók védelmének szolgálatában működik tovább – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium az MTI-t pénteken közleményben. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éléről 2023. január 15-i hatállyal távozik az önálló szabályozó szerv jelenlegi elnöke. Horváth Péter János az energetikai ágazat számos állami és vállalati szereplőjénél dolgozott, előzőleg 2010 és 2013 között, majd 2020 nyara óta vezette a hivatalt. Munkáját az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként folytatja. Elsődleges feladata itt a hazai áramellátásban meghatározó, Magyarország energiafüggetlenedésében nélkülözhetetlen létesítmény működőképességének tartós megőrzése, a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbításának előkészítése lesz.
A MEKH új elnöke, Juhász Edit több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, jelentős szerepet vállalt többek között az energiahatékonysági irányelv átültetésében. 2016-tól helyettes államtitkárként felelt a nemzeti közműszolgáltatás szabályozási ügyeiért, 2018-tól pedig államtitkárként vett részt az állami tulajdonú energetikai, hulladékgazdálkodási és víziközmű szolgáltató vállalatok irányításában. Pályafutását 2021 őszétől az MVM Energetika Zrt. jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyettesként, igazgatósági tagként, az EON Hungária Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként folytatta. A nemzeti energetikai nagyvállalat tevékenységét az MVM új vezérigazgatójának folyamatban lévő kinevezéséig Fazekas László gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítja.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának szaktudására új szerepkörökben számít a kormány és a vállalatcsoport. Pekárik Géza több mint három évtizedet töltött az atomerőműben főként műszaki területeken, öt éve volt a cég első embere. Széles körű tapasztalatait e területen maradva miniszteri tanácsadóként és az MVM kötelékében is hasznosíthatja a jövőben. Az Energiaügyi Minisztérium köszöni Horváth Péter János és Pekárik Géza eddigi posztjaikon elvégzett, áldozatos és eredményes munkáját. A tárca szoros és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik a MEKH új elnökével is. Az önálló minisztérium, a hivatal és a vállalatok közös tevékenységének fókuszában változatlanul a biztonságos, megfizethető ellátás feltételeinek megteremtése áll.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota