Zöld Energia
EM: vezetőváltások az energetikai szektorban
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) eddigi elnöke az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként felel majd az előkészületben lévő üzemidő-hosszabbítás sikeres végrehajtásáért.
Hivatali utóda 2023. január 16-tól Juhász Edit lesz. A MEKH a drasztikusan megváltozott nemzetközi energiakörnyezetben is a hazai ellátás biztonságának, a magyar fogyasztók védelmének szolgálatában működik tovább – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium az MTI-t pénteken közleményben. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éléről 2023. január 15-i hatállyal távozik az önálló szabályozó szerv jelenlegi elnöke. Horváth Péter János az energetikai ágazat számos állami és vállalati szereplőjénél dolgozott, előzőleg 2010 és 2013 között, majd 2020 nyara óta vezette a hivatalt. Munkáját az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként folytatja. Elsődleges feladata itt a hazai áramellátásban meghatározó, Magyarország energiafüggetlenedésében nélkülözhetetlen létesítmény működőképességének tartós megőrzése, a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbításának előkészítése lesz.
A MEKH új elnöke, Juhász Edit több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, jelentős szerepet vállalt többek között az energiahatékonysági irányelv átültetésében. 2016-tól helyettes államtitkárként felelt a nemzeti közműszolgáltatás szabályozási ügyeiért, 2018-tól pedig államtitkárként vett részt az állami tulajdonú energetikai, hulladékgazdálkodási és víziközmű szolgáltató vállalatok irányításában. Pályafutását 2021 őszétől az MVM Energetika Zrt. jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyettesként, igazgatósági tagként, az EON Hungária Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként folytatta. A nemzeti energetikai nagyvállalat tevékenységét az MVM új vezérigazgatójának folyamatban lévő kinevezéséig Fazekas László gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítja.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának szaktudására új szerepkörökben számít a kormány és a vállalatcsoport. Pekárik Géza több mint három évtizedet töltött az atomerőműben főként műszaki területeken, öt éve volt a cég első embere. Széles körű tapasztalatait e területen maradva miniszteri tanácsadóként és az MVM kötelékében is hasznosíthatja a jövőben. Az Energiaügyi Minisztérium köszöni Horváth Péter János és Pekárik Géza eddigi posztjaikon elvégzett, áldozatos és eredményes munkáját. A tárca szoros és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik a MEKH új elnökével is. Az önálló minisztérium, a hivatal és a vállalatok közös tevékenységének fókuszában változatlanul a biztonságos, megfizethető ellátás feltételeinek megteremtése áll.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
