Zöld Energia
EM: vezetőváltások az energetikai szektorban
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) eddigi elnöke az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként felel majd az előkészületben lévő üzemidő-hosszabbítás sikeres végrehajtásáért.
Hivatali utóda 2023. január 16-tól Juhász Edit lesz. A MEKH a drasztikusan megváltozott nemzetközi energiakörnyezetben is a hazai ellátás biztonságának, a magyar fogyasztók védelmének szolgálatában működik tovább – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium az MTI-t pénteken közleményben. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éléről 2023. január 15-i hatállyal távozik az önálló szabályozó szerv jelenlegi elnöke. Horváth Péter János az energetikai ágazat számos állami és vállalati szereplőjénél dolgozott, előzőleg 2010 és 2013 között, majd 2020 nyara óta vezette a hivatalt. Munkáját az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójaként folytatja. Elsődleges feladata itt a hazai áramellátásban meghatározó, Magyarország energiafüggetlenedésében nélkülözhetetlen létesítmény működőképességének tartós megőrzése, a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbításának előkészítése lesz.
A MEKH új elnöke, Juhász Edit több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, jelentős szerepet vállalt többek között az energiahatékonysági irányelv átültetésében. 2016-tól helyettes államtitkárként felelt a nemzeti közműszolgáltatás szabályozási ügyeiért, 2018-tól pedig államtitkárként vett részt az állami tulajdonú energetikai, hulladékgazdálkodási és víziközmű szolgáltató vállalatok irányításában. Pályafutását 2021 őszétől az MVM Energetika Zrt. jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyettesként, igazgatósági tagként, az EON Hungária Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként folytatta. A nemzeti energetikai nagyvállalat tevékenységét az MVM új vezérigazgatójának folyamatban lévő kinevezéséig Fazekas László gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítja.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának szaktudására új szerepkörökben számít a kormány és a vállalatcsoport. Pekárik Géza több mint három évtizedet töltött az atomerőműben főként műszaki területeken, öt éve volt a cég első embere. Széles körű tapasztalatait e területen maradva miniszteri tanácsadóként és az MVM kötelékében is hasznosíthatja a jövőben. Az Energiaügyi Minisztérium köszöni Horváth Péter János és Pekárik Géza eddigi posztjaikon elvégzett, áldozatos és eredményes munkáját. A tárca szoros és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik a MEKH új elnökével is. Az önálló minisztérium, a hivatal és a vállalatok közös tevékenységének fókuszában változatlanul a biztonságos, megfizethető ellátás feltételeinek megteremtése áll.
Zöld Energia
Rekordokat döntő úszó szélerőművet állított üzembe Kína a Dél-kínai-tengeren
Hálózatra kapcsolták a világ első úszó szélerőmű-platformját Dél-Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hálózatra kapcsolták a világ első 16 megawattos, feszített kikötésű, úszó szélerőmű-platformját a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál fekvő Lufeng tengeri olajmezőn, ahol a létesítmény közvetlenül az olajkitermelés energiaellátását szolgálja – írja az alternativenergia.hu. A platformot a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) leányvállalata, az Offshore Oil Engineering Co. (COOEC) építette. A szerkezet a tengerszinttől mérve csaknem egy 110 emeletes épület magasságának felel meg. A létesítmény Sencsentől mintegy 200 kilométerre délkeletre, 136 méter mély vízben helyezkedik el.
A 16 megawatt teljesítményű szélturbinával felszerelt platform évente várhatóan 54 millió kilowattóra villamosenergiát termel az olajmező számára, amellyel évente mintegy 35 ezer tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A kínai vállalat szerint ez az első feszített kikötésű úszó szélerőmű-platform az országban, amely egyúttal világrekordot jelent kategóriájában a működési vízmélység (136 méter), a parttól mért távolság (136 kilométer) és az egyetlen egységre jutó beépített teljesítmény tekintetében.
A projekt egyik vezetője közölte, hogy a platformot úgy tervezték, hogy a rendkívül erős tájfunoknak is ellenálljon. A kínai országos energiaügyi hivatal júliusban jelentette be, hogy a 2026 és 2030 közötti 15. ötéves terv időszakában az ország megújulóenergia-ágazata a nagy léptékű bővítés, a hatékonyság javítása és a fosszilis energiaforrások fokozatos kiváltása felé mozdul el. A tervek szerint ebben az időszakban országszerte mintegy 100 millió kilowatt új tengeri szélerőmű-kapacitás létesül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
