Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberre és háziállatokra is veszélyes méreg okozott tömeges madármérgezést Pest vármegyében

Újabb tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében. A törvénytelenül kihelyezett, emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méregnek egy fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló esett áldozatul – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Március 7-én, pénteken érkezett lakossági bejelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához, miszerint elpusztult madarakat találtak a Felső-Tápiómenti Vadásztársaság működési területén, Sülysáp és Mende települések között. A helyszínre érkező természetvédelmi őr egy feltehetően mérgezés áldozatául esett parlagi sas és egerészölyv tetemét, valamint a gyanú szerint csaléteknek használt baromfi maradványokat talált. A mérgezés gyanúját az MME helyszínre érkező méreg- és tetemkereső kutyás egysége igazolta. Az egység a természetvédelmi őrszolgálattal közösen átvizsgálva a bejelentés környékét megtalálta 1 fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló tetemét, valamint 6, feltételezhetően a mérgezéshez használt csalétket – tájékoztattak a közleményben, hozzáfűzve, hogy a következő napokban tovább folytatódik a terület átvizsgálása és várható, hogy további tetemek is előkerülnek. Hangsúlyozták, hogy különösen aggasztó, hogy a szakértők még közvetlenül Sülysáp határában is találtak az emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méreggel kezelt csalétkeket.

A kihelyezett méreg rendkívül erős, ezt bizonyítja, hogy a tetemek közvetlenül a csalétkek körül helyezkednek el, illetve az is hogy nagy mennyiségű elhullott rovart is találtak a mérgezett madarak körül – írták.

A szakemberek felhívták a lakosság figyelmét, hogy az érintett térségben fokozott figyelemmel sétáltassák házi kedvenceiket és körültekintően kiránduljanak gyerekeikkel. A természetjárókat, kutyasétáltatókat és a külterületeken dolgozókat arra kérik, hogy aki elpusztult állatokat észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon azokhoz. Mérgezés gyanúja esetén, illetve ha bármilyen információval rendelkeznek az esettel kapcsolatban, azonnal értesítsék a hatóságokat. A közlők úgy fogalmaztak, hogy a 2021-es turai tömeges madármérgezés óta, amelynek felderítésében a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett, nem tapasztaltak hasonló esetet Magyarországon. Emlékeztettek, hogy az akkori eset nyomán jelentősen szigorodtak a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók. Azóta az állatkínzás és a természetkárosítás esetében is külön esetnek számít a méreggel elkövetett bűncselekmény, és a tevékenység előkészülete is büntethetővé vált – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák