Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahivatal: 86 százalékos a hazai földgáztárolók töltöttsége

Létrehozva:

|

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) november 15-i adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége 5,44 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 86,02 százaléka.

A hivatal keddi közleményében felidézte, hogy az Európai Unió gáztárolási rendeletében meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig ötéves átlagfogyasztása 35 százalékát kellett kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. Magyarország a maximális ellátásbiztonságot jelentő nagyobb volumenű betárolásnak köszönhetően november 15-re 1,79 milliárd köbméterrel, azaz csaknem 50 százalékkal teljesítette túl a rendeletben előírt mennyiséget – jelezte a MEKH. A november 15-ig betárolt mennyiség 880 millió köbméterrel, 19 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Az éves fogyasztásarányos töltöttség november 15-én 54,48 százalék volt, ami 26,2 százalékkal több az európai földgáztárolók töltöttségi átlagánál. A betárolt 5,44 milliárd köbméternyi földgáz meghaladja az éves lakossági fogyasztást – közölte a MEKH.

Zöld Energia

2030-ra duplájára emelkedhet a geotermikus energia felhasználása Magyarországon

A tavaly kidolgozott Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia felhasználása a jelenlegi kétszeresére emelkedhet Magyarországon 2030-ig – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Bólyban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Steiner Attila egy, a helyi geotermikus rendszer bővítését szolgáló projekt nyitórendezvényén kiemelte: e cél elérése érdekében a magyar kormány több támogatási lehetőséget is kínál a következő időszakban. A Jedlik Ányos energetikai programban több más energiaforrás mellett a geotermikus energia alkalmazását, előállítását is támogatják az ország földgázkitettségének csökkentése érdekében – mondta, kiemelve, hogy a 440 milliárd forintos támogatási programból több mint 70 milliárd forint jut geotermikus projektekre, azon belül fúrásokra és felszíni beruházásokra.
Az államtitkár a Pécs és Mohács között fekvő, közel négyezer lelkes kisváros közintézményeinek, ipari létesítményeinek hőenergia-ellátását szolgáló rendszerről szólva kiemelte, hogy az példaértékű nemcsak országos, de európai szinten is. Külön érdekessége, hogy egyfajta mintaprojektként megmutatja: egy kisebb település esetében is megéri a geotermiára támaszkodni, hiszen Bóly esetében közintézmények és ipari fogyasztók a felhasználók – monda.

Steiner Attila közölte: a geotermikus energia Magyarország számos pontján jól hasznosítható, továbbá biztonságos, olcsó, kiszámítható módon kinyerhető, így a napenergia és az atomenergia mellett a következő időszakban fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában. Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Alap) támogatását is élvezi a bólyi fejlesztés. Közölte: az alpesi ország egy olyan átfogó program keretéből biztosítja a támogatást, amely Magyarország geotermikus potenciáljának magasabb fokú kihasználását és a jelenlegi geotermikus energiatermelési lehetőségek fejlesztését tűzte ki célul.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: Bóly mindig is sikeres volt gazdasági értelemben, de ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a közeli M6-os és M60-as autópályák megépítése óta. Úgy vélte, további gazdasági fellendülést hoz majd a kisváros számára a magyar és a horvát sztrádák közeljövőben megvalósuló összeköttetése, valamint az, hogy néhány éven belül átadják a mohácsi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat. Fehérvári Dávid, Bóly független polgármestere emlékeztetett: Bólyban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítását szolgáló törekvés, hiszen 2004-ben fúrták az első termálkutat a város központjában. A kedvező tapasztalatok után a geotermikus energiaforrások kiaknázása érdekében ezután további kutakat nyitottak, 2008 óta pedig közintézményeket, később már ipari létesítményeket is fűtenek a feltörő melegvízzel – mondta.

Mivel az egy évben értékesített geotermikus energia mennyisége a 2008-as 13-ról mintegy 20 terajoule-ra, ezzel párhuzamosan a vízforgalom évi 125 köbméterről csaknem 200-ra nőtt, a bólyi geotermikus rendszer elérte felső korlátját: a termelő kutak hozama a beépített technológiával nem emelhető tovább – indokolta az elmúlt évek a fejlesztéseit. A projekt ismertetője szerint a beruházás keretében hatékonyabbá teszik a jelenlegi technológiát, új hőközpontokat létesítenek, és további öt kilométernyi vezetéket építenek a – jelenleg 60 hektáros, és további 30 hektáros bővítés előtt álló – helyi ipari parkban működő vállalkozások nagyobb volumenű kiszolgálása érdekében. Az új vezeték lehetőséget teremt a mezőgazdaság hőenergiával történő ellátására, így üvegházas növénytermesztésre és mezőgazdasági termények szárítására egyaránt.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák