Zöldinfó
Energiát tárolhatunk alumíniumban?
A projekt célja annak felmérése, hogy hogyan raktározhatják el a megújuló forrásokból származó energiát alumíniumban.
Hét európai ország kilenc partnere vesz részt egy 3,6 millió eurós, megújuló energia és alumínium fókuszú projektben – számol be a PV Magazine. A Reveal keretében azt kutatják, hogy miként tárolhatnák el a nap-, víz- és szélenergiát alumíniumban, hogy az energiát aztán épületek fűtésére fordítsák. A projekt idén júliusban kezdődött, a vizsgálatnak több célja is van. A szakértők olyan létező technológiák fejlesztésére fókuszálnak, melyekkel szén-dioxid kibocsátása nélkül hozhatnak létre alumíniumot, emellett olyan módszereket kutatnak, melyek révén hő formájában, hosszú távon raktározhatják el a villamos energiát a fémben. Az energiával otthonokat fűtenének a téli hónapok alatt. A projektet az Európai Unió Horizont Európa kezdeményezése, illetve a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság támogatja. A Reveal a tervek szerint 2026-ig fut majd.
A szakértők abban bíznak, hogy képesek lesznek hónapokig vagy akár évekig elraktározni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot. A koncepció merőben eltér a hagyományos energiatároló megoldásoktól, így az akkumulátoroktól. A projekt a Kelet-Svájci Alkalmazott Tudományok Egyetemén (OST) működő SPF Szolártechnológiai Intézet korábbi munkáin alapul. Izlandi kutatók már régebben igazolták, hogy a megújuló forrásokból származó elektromos energia kémiai úton, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül tárolható alumíniumban. Az OST csapatának ezt azzal sikerült alátámasztania, hogy bebizonyította: az alumíniumból nagy hatékonysággal lehet hőt és elektromos energiát létrehozni.
A kezdeti modellszámítások azt is kimutatták, hogy az energia ily módon történő tárolása lényegesen olcsóbb lehet, mint például a power-to-gas vagy a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásával. Az alumíniumban elraktározott energia felszabadítása ráadásul reakciótermékekhez vezet, ezeket pedig további energia alkalmazásával alumíniummá alakíthatják. Az OST szakértői úgy gondolják, végül a költségek és a környezeti hatások lesznek meghatározóak a terv sikere, illetve fenntarthatósága szempontjából.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.