Zöldinfó
Energiatakarékossági csomagot fogadott el a német kormány
Az energiafogyasztás csökkentését célzó szabályokról fogadott el rendeleteket szerdán a német szövetségi kormány, becslései szerint az új előírások révén nagyjából két százalékkal kevesebb földgázra lesz szüksége Németországnak.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő drágulás miatt eddig hozzávetőleg nyolc százalékkal csökkent a földgázfelhasználás Németországban, a földgáz helyett szén- és olajtüzelésre építő áramtermelés felfuttatása további 3-5 százalékos megtakarítást eredményezhet szakmai számítások szerint. A kormány adatai alapján két év alatt bő tízmilliárd euró megtakarítást hozhatnak a most elfogadott rendeletek, amelyekben a többi között a középületek fűtéséről, az emlékművek kivilágításáról és a boltok utcára nyíló bejáratainak használatáról határoztak meg szabályokat. Az orosz energiaszállításoktól való függetlenség elnyeréséhez “össznemzeti erőfeszítés” szükséges – emelte ki a kormányülés után tett nyilatkozatában Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy “minden hozzájárulás számít”. Németországban a tervek szerint 20 százalékkal csökkentik a földgázfelhasználást az utóbbi öt év átlagához képest. A kormány reményei szerint a megtakarítást jórészt a vállalatok és a háztartások önkéntes alapú fogyasztáscsökkentésével érik el.
A kötelező takarékossági szabályok elsősorban a közszférát érintik. Így az első – szeptembertől hatályos – rendeletben rögzítették például, hogy egyáltalán nem szabad fűteni a középületek nem állandó tartózkodásra használt helyiségeit, és csak 19 Celsius fokra szabad felfűteni az állandó használatban lévő helyiségeket. Eddig 20 Celsius fok volt az ajánlott minimális hőmérséklet a középületekben. Rendelkeztek egyebek mellett arról is, hogy a középületekben nem szabad használni a decentralizált – helyi, nem távhőszolgáltatással működő – vízmelegítő berendezéseket, ha működésük elsősorban kézmosásra szolgál. Az egyelőre hat hónapra szóló korlátozások nem vonatkoznak az iskolákra, kórházakra és szociális intézményekre. Az új szabályrendszer azt is tartalmazza, hogy a biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos az épületek és műemlékek külső megvilágítása.
A kiskereskedelmet érintő legfőbb új előírás szerint tilos állandóan nyitva tartani a fűtött üzlethelyiségek ajtóit vagy be- és kijárati rendszereit, ha ez hőveszteséget okoz, kivéve, ha menekülési útvonal részét alkotják. Azt is előírták, hogy este 22 órától reggel 6-ig tilos megvilágítani a reklámfelületeket, kivéve, ha a világításnak közlekedésbiztonsági vagy egyéb biztonsági szerepe is van. A kormány azt is tervezte, hogy éjszakára a kirakatok kivilágítását is lekapcsoltatják. Kiskereskedelmi érdekképviseletek tiltakozására erről letettek. A második rendelet várhatóan októberben lép életbe, ha megadja hozzájárulását a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat. Ebben egyebek mellett kötelezik a gázfűtésű lakóingatlanok tulajdonosait, hogy a következő két évben legalább egyszer ellenőriztessék a fűtést. Az évi 10 gigawattóránál (GWh) többet fogyasztó vállalkozásokat az energiamegtakarítási lehetőségek feltárására és az energiahatékonyság javítására kötelezik.
Robert Habeck az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy azért kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 GWh-nak megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 80,65 százalékos a szerdai mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
