

Zöldinfó
Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.
Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.
Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.
Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.
Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Zöldinfó
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein
A versenyt szervező PET Kupa Egyesület sokat látott szervezőit is meglepte az eredmény: több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen a petkalózok.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meglepettség oka, hogy 2025-ben nem érkezett nagyobb árhullám, az előzetes hulladékmonitoringok, folyótisztító akciók sem tártak fel jelentős petbányákat – írja az alternativenergia.hu. Mégis, a Tisza-tó nádasai, nehezen megközelíthető, zegzugos szigetei óriási mennyiségű hulladékot rejtettek. A 2025-ben hatodik alkalommal meghirdetett versenyre 15 csapat nevezhetett, így maximális létszámmal, valamint további 40 önkéntes bevonásával zajlott a verseny. Az időjárás kegyes volt a mindenre elszánt petkalózokhoz, kellemes, 26-28 fokos hőmérséklet mellett, esőmentes időben dolgozhattak. A csapatok közül 11 visszatérő volt, így ők már a korábbi évek tapasztalataival felvértezve vágtak bele a folyótisztításba, de a 4 újonc teljesítménye is tiszteletre méltó – őket a hulladék látványa miatti döbbenet hajtotta. Ez az elán nem egyedi, a PET Kupa versenyek elmúlt 13 éve alatt sokszor tapasztalták meg a szervezők, hogy milyen hatással van az egyébként csodálatos Tisza árterében, nádasaiban rejlő hulladékmennyiség azokra, akik először szembesülnek vele. Sajnos a felvízi országokból, elsősorban Kárpátaljáról folyamatosan érkezik az utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a PET Kupa Egyesület jelenleg is több határokon átívelő nemzetközi projekten dolgozik. Ezeken keresztül, valamint szemléletformáló programjaik segítségével szeretnék elősegíteni a változást.
Ugyanaz az útvonal, egyre több hulladék
A VI. Tisza-tavi PET Kupa mezőnye a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát útvonalon haladt. A bázis ezúttal is Tiszafüred volt, minden este ide tértek vissza a petkalózok a nap fáradalmait kipihenni. A verseny június 12-én a hajóépítéssel vette kezdetét a Tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban. A másnapi megnyitóra már minden hajó vízre került, ezzel bizonyítva, hogy hulladékgyűjtésre alkalmas. A petkalózokat Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntötte, aki tettekkel is bizonyította támogatását: vízre szállt és szemetet szedett. Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a két szervezet között nemcsak a verseny ideje alatt áll fenn partnerség, hiszen a PET Kupa Kiskörei Folyómentő Központja (FMK) a vízügy területén található, így az együttműködés folyamatos. A település nevében a csapatokat Virág Tibor alpolgármester köszöntötte. A rajtot követően a pethajók és a kenus különítmények bevetették magukat az ártérbe, hogy hulladék után kutassanak. Kissé csalódottan, „csupán” 1,6 tonna hulladék összegyűjtésével zárták a napot, amiről hamar kiderült, hogy csak bemelegítés volt, hiszen a második nap eredménye már 5,2 tonna lett! Ilyen hatalmas mennyiséget Tisza-tavi PET Kupán még nem gyűjtöttek a csapatok!
A tiszaderzsi Kárász Kikötőben néhány óra alatt a hulladék szelektálása is megtörtént (üveg, fém, kupak, villanykörte, HDPE/LDPE, PET-palackok színek szerint, kommunális és nagy darabos kategóriákra). A PET Kupa önkéntesei mellett a munkában a csapatok is részt vettek, hiszen ezért is PETákok jártak, amivel a versenyben előbbre juthattak. Emellett PETák járt a fair play-ért, a közösségi médiában való posztolásért és az esti játékokban (kvíz, népdalátköltési verseny, petkupás hiedelmek kitalálása, irodalmi vetélkedő) való részvételért is. A harmadik napon – a legrövidebb távon – szintén közel 4 tonna hulladékot gyűjtöttek a versenyzők. Összesen 1920 zsákkal, több mint 10 tonnával zárult a verseny. Habár 2024-ben 19 csapat vett részt a Tisza-tavi PET Kupán, az eredmény „csak” 7,5 tonna lett. Idén, a rekord mennyiség hátterében a PET Kupa szakemberei szerint két ok állhat: pontosabb mérést alkalmaztak, valamint látványosan megnőtt az üvegpalackok mennyisége, ami szintén gyarapította a tömeget.
Helyezések
Magát a Kupát végül a Siemens Energy csapata vihette haza, akiknek kiforrott hulladékgyűjtési
stratégiája már többször bizonyított a felső-tiszai versenyen, ahol évek óta ők a Kupa hordozói,
vagyis a címvédők. A második helyen a szintén rutinos petkalózokból álló Csakazértis csapata
végzett, míg a harmadik helyet a régióból érkező Viresol-KALL csapata érdemelte ki. A Tisza-tó Hőse
– azaz az 1 főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat – a Csakazértis lett.
1. Siemens Energy – 11.450 PETák
2. Csakazértis – 11.119 PETák
3. Viresol-Kall – 10.029 PETák
4. MBH Bank
5. evosoft
6. MoHuLLám
7. KÖTIVIZIG
8. Beesmark
9. Nokia
10. MATEszedd
11. Henkel
12. Vízitücsök
13. Dabas Sziget
14. FBN – Family Affair
15. MásKépMás Alapítvány
A kommunális hulladékot a versenyt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével
szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladék a Tisza-
tóért Környezetvédelmi Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jut el Kiskörére, a Folyómentő Központba,
ahol további válogatás, előkészítés után adják át újrahasznosításra, hazai hulladékfeldolgozó
cégeknek. Ezáltal ennek az óriási mennyiségnek körülbelül a 60%-a körforgásban tartható és értékes
másodnyersanyagként kelhet új életre.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország nem támogatja az uniós javaslatot a tíz évnél idősebb autók éves műszaki vizsgájáról
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein